Csalt a Fidesz? Választási hackathont tartottunk, itt vannak az eredmények

2018. április 14. Momentum Mozgalom

Mindenki azt kérdezi, történt-e választási csalás április 8-án. Mi választási hackathont szerveztünk - szabadon hozzáférhetővé tettük a választási hivataltól elkért adatokat. A jelentkező lelkes adatbányászok csalásra utaló nyomokat kerestek. Egy pillanat alatt több mint 40 hozzáértő önkéntes jelentkezett és 24 óra alatt a legfontosabb csalási teszteket lefuttattuk. A választást még hónapokig fogjuk elemezni, ebben a posztban az első eredményeket mutatjuk be.

momentum.png

Mit nevezünk választási csalásnak? Egy választáson csalni többféleképpen lehet. Ahogy az EBESZ beszámolója írja, az is lehet csalás, ha a kormányzó párt kihasználja a médiában felépített erőfölényét. Az is lehet csalás, ha a kormányzó párt a választások előtt Erzsébet utalványt küld a választóknak. A hackathonban az adatokból kiolvasható csalásokat próbáltuk meg azonosítani. A különböző csalási technikák közül sokra lehet bizonyítékot találni a választási adatok elemzésével. Mi az elmúlt 24 órában ezekre koncentráltunk.

 

Hibákat kerestünk az adatokban. Egy hiba lehet szándékos és véletlen is, és nem egyértelmű a határ közöttük. Az ártatlanság vélelme egy ilyen helyzetben is fontos: azt kell bebizonyítani, hogy nagy valószínűséggel a hibák, amiket az adatokban találunk azok szándékosan, a kormányzó párt javára történtek meg. A lényeg: sok furcsaság van az adatokban, az összes hiba a Fidesznek kedvez, azonban a rendszerszintű csalás nem bizonyítható.

 

A következőkben négy megközelítést mutatunk be. Lehetne még sokkal többet, de a jelenleg elérhető adatokból ezekre volt kapacitásunk. Ezeket a statisztikai teszteket arra használtuk fel, hogy összeállítsunk egy listát azokról a szavazókörökről amelyek gyanúsak. Ezeket a gyanús szavazóköröket aztán összevetettük a médiában felbukkanó hírekkel. Ezt a listát megosztottuk más jogászokkal is, akik ezeket felhasználták a beadványírásoknál.

 

Az adatot a választási hivataltól kaptuk, amelyet minden magyar állampolgár igényelhet. Mi annyit csináltunk, hogy ezeket konvertáltuk Excel formátumba, hogy minél többen meg tudjátok nyitni. Azt is fontos hangsúlyozni, nem a végleges szavazóköri adatokkal dolgoztunk, hiszen azokat szombaton teszi közzé a választási hivatal.

 

Érvénytelen szavazatok

Az egyik módszer arra, hogy a kormányzó párt növelje szavazatait az, hogy ha a szavazókörben dolgozók az ellenzékre adott szavazatokat nagyobb valószínűséggel érvénytelenítik. Például ha látnak egy ellenzékre leadott szavazatot, rajzolnak rá még egy X-et, ezzel érvénytelenítve azt. A szavazólap azonban nem tűnik el, csak az olyan szavazókörökben, ahol ilyen módon csaltak, ott feltűnően sok lesz az érvénytelen szavazat és feltűnően kevés az érvényes ellenzéki.

 

Azt találtuk, hogy az érvénytelen szavazatok aránya szisztematikusan magasabb azokban a választókörökben, ahol a Fideszre leadott szavazatok aránya magasabb, illetve szisztematikusan alacsonyabb azokban, ahol az ellenzékre (Jobbik, LMP, Momentum, DK, MSZP-Párbeszéd, Együtt) leadott szavazatok aránya magasabb (lásd ábra). Az érvénytelen szavazatok arányának véletlenszerűnek kellene lennie, nem szabadna korrelálnia a szavazati arányokkal. Ez a tény felveti annak a gyanúját, hogy egyes választókörzetekben a Fidesz-KDNP erősítése, illetve az ellenzéki eredmények gyengítése érdekében manipulálhatták az „érvénytelen” szavazatokat. De, és ezt fontos hangsúlyozni, ez csak egy gyanú és semmiképpen sem bizonyíték. Az is okozhat ilyen mintázatot, ha az érvénytelen szavazatok és a Fideszre szavazók aránya egyaránt függ a választók valamilyen jellemzőjétől, például iskolázottságától.

z1.png

A Fideszre, illetve az ellenzékre leadott listás szavazatok aránya versus az érvénytelen listás szavazatok aránya, választókörönként (kiugró érték (Bogdása) nélkül, szavazókörök száma 10,178). Adamecz-Völgyi Anna ábrája

 

Erősíti ezt az aggodalmat az is, hogy nagy a szórás az érvénytelen szavazatok arányában az egyes választókörök között. Átlagosan, a listás és az egyéni szavazás során összesen, az érvénytelen szavazatok aránya 1,2%, és ez az arány a szavazókörök 90%-ban 2,5 százalék alatt van. 355 olyan szavazókör van, ahol az érvénytelen szavazatok aránya vagy az egyik, vagy mindkét szavazattípusban meghaladta az 5 százalékot, és 33 olyan, ahol a 15 százalékot is meghaladta.

 

Hasonló eredményeket talált Tóka Gábor minikutatása. Ő a listás és egyéni érvénytelen szavazatok arányát vizsgálta meg 1994 és 2018 között. “Néhány szavazókörben igen magas az érvénytelen (vagy az urnából hiányzó) szavazatok aránya a 2018-as magyar választáson. Az egyéni kerületi érvénytelenek átlagos aránya első ránézésre rendben van, megfelel a legutóbbi választási éveknek és alacsonyabb, mint a 90-es években. Ez az elfogadható átlag azonban két ellentétes változás egymást kioltó eredménye: 2018-ban egyrészt tovább nőtt az 1%-nal alacsonyabb érvénytelent produkáló szavazókörök aránya (talán jobban odafigyeltek a szavazók, motiváltabbak voltak), másrészt viszont soha nem látott (bár még mindig nagyon alacsony) szintre nőtt a 10%-nál több érvénytelent produkáló szavazókörök aránya.

A listás szavazás esetén ez az utóbbi változás még szembeszökőbb, mint az egyéni kerületekben, és itt az érvénytelenek átlagos aránya is magasabb a közelebbi választásokon látottaknak (bár nem éri el az 1994-2002-es szintet). Az átlag növekedése a korábbi évekhez képest itt statisztikailag erősen szignifikáns.

Felvethető, hogy az érvénytelenek növekedését a nagyszámú kamupárt miatt kaotikus szavazólap okozta, de ennek ellentmond, hogy kifejezetten az extrém magas érvénytelen-aránynál látszik csak a növekedés, és nem az egész megoszlás mentén. Ráadásul már 2014-ben is volt bőven kamupárt, és az egyéni kerületekben is jelöltcunámi volt, ennek ellenére nem nőt az érvénytelenek átlagos aránya. Mindazonáltal még az összes érvénytelen szavazatok aránya is elég szerény ahhoz, hogy ennek nagy hatása lehetett volna a választási eredményre. Ami persze nem jelenti azt, hogy egy tiszta és szabad választást láttunk volna, de ez más kérdés.”

 

Az alábbi ábra ezt mutatja meg: míg 2010-ben csupán a szavazókörök 0,6%-ában volt 5-10%-nyi érvénytelen listás szavazat, addig 2018-ban már közel 2%-ban. 2010-ben a szavazókörök 0,02%-ban volt 10% feletti érvénytelen szavazat, 2018-ban azonban már 0,7%-ban.

z2.png

Pogonyi Csaba ábrája Tóka Gábor alapján

 

A Fidesz eredménye és szavazóköri pártdelegáltak

Számításaink szerint 1191 szavazókörben nem volt ellenzéki megfigyelő a 10179 szavazókörből. Ezeken a helyeken könnyebb csalni, hiszen nincs más párttól érkező ellenörző személy. Az eredmények azt mutatják, hogy az ellenzéki pártdelegáltak száma szignifikáns hatással van a Fidesz eredményére. Az alábbi ábrán az látható, hogyan függ a Fidesz átlagos eredménye településen belül attól, hogy hány ellenzéki pártdelegált ült a szavazókörben. Az első oszlop azt mutatja, hogy azokban a szavazókörökben, ahol nem volt egyetlen ellenzéki sem, ott átlagosan 13%-kal jobb listás eredményt ért el a Fidesz a települési átlag listás eredményhez képest.

z3.png

Rigó Áron ábrája

Ezt a kérdést megvizsgáltuk egyszerű regressziós becsléssel is. Egy ilyen regressziós becslésben lehet kontrollálni más változókra is, mi itt ismételten a települési átlaghoz képest néztük meg hogy az ellenzéki delegáltak hiánya milyen hatással van az eredményekre. Az eredmények azt mutatják, hogy ott ahol volt ellenzéki delegált, ott 3%-al ért el kisebb eredményt a FIDESZ-KDNP az adott település átlagához képest. Ez a 3% súlyozva a településnagysággal lecsökken 1.5%-ra. Tehát ez alapján listán 1.5%-ot hozhatott az országos eredményén a Fidesznek az, hogy részrehajlóan hibáztak azokon a helyeken ahol nem volt ellenzéki delegált. De még enélkül az 1.5% nélkül is meglenne a két-harmados parlamenti többség (egy mandátum a Jobbikhoz kerülne a Fidesztől).

Miért nem bizonyítóerejű ez az eredmény? Sok dologra nem tudunk kontrollálni: lehetséges, hogy valamely más ok miatt kapott a Fidesz több szavazatot ott ahol nem volt ellenzéki pártdelegált. Például lehetséges, hogy adott településen belül ott nem volt ellenzéki pártdelegált, ahol nagyon gyenge volt mindegyik ellenzéki párt szervezete. Tehát ahol gyenge az ellenzék, ott nem tud se pártdelegáltat küldeni, se meggyőzni a lakosságot hogy szavazzon rá. Ebből is eredhet a fenti csalásra utaló eredmény.

 

Utolsó számjegy eloszlása

Az egyik módszer arra, hogy teszteljük, valóban a valós szavazatszámokat vitték számítógépre az, ha megnézzük az egyes szavazókörök által jelentett számok utolsó számjegyét. Arra számítunk, hogy egyenletes lesz az eloszlás: 0-tól 9-ig mindegyik számjegy ugyanakkora eséllyel szerepel. Oroszországban például volt arra példa, hogy a számítógépbe bevitt számokat kézzel megbuherálták, ilyen esetekben sokszor 0-ra vagy 5-re végződik egy szám. Az alábbi ábrán látható az egyes szavazókörökben a Fideszre szavazók számának utolsó számjegye, illetve az egyes választókörökben a választásra jogosultak számának utolsó számjegye. Ahogy látszik, az ábra alapján nem tűnik úgy, hogy szisztematikusan kézzel átírtak volna számokat egyes szavazókörökben.

z4.png

Menyhért Kristóf ábrája

Fantomszavazók

A 444 leírta Dejtár esetét: ebben a szavazókörben 722 szavazó szavazott listára és egyénire is. A 722 főből 680-an pártlistára szavaztak, 42-en pedig nemzetiségi listára. A szabályok rossz ismerete miatt azonban ebben a szavazókörben a 42 nemzetiségi listára szavazónak adtak pártlistát is. Így 42-vel több pártlistás szavazólapot találtak az urnában mint amennyinek kellett volna lennie. A 2011-ben a Fidesz által megszavazott új választási törvény értelmében ezt a 42 szavazatot emiatt az összes párttól le kell vonni. Ez gyakorlatilag egy “győzteskompenzáció”, hiszen ezzel nullázták Dejtáron az LMP és a DK szavazatait is (kevesebb mint 42 szavazatot kaptak), és arányaiban növelték a győztes előnyét. A Fidesz így 56% helyett 75%-kal győzött ebben a szavazókörben.

Ez a hiba történhet jóhiszeműen is, és történhet megfontoltan a legerősebb párt javára is. Az adatok alapján összegyűjtöttük azokat a szavazóköröket, ahol több volt az összes szavazat mint a szavazatot leadók száma. Mi nem találtunk itt sem szisztematikus csalásra utaló jeleket. A Momentum kikérte és feltöltötte a listás szavazólapok bescannelt változatát. Ezekkel érdemes összevetni a fantomszavazós táblázatot (link).



Összegezve azt mondhatjuk el, hogy találtunk sok furcsaságot az adatokban: az összes hiba a Fidesznek kedvezett. Az érvénytelen szavazatok aránya szisztematikusan magasabb azokban a szavazókörökben, ahol a Fideszre leadott szavazatok aránya magasabb (ez utalhat arra, hogy az ellenzéki voksokat érvénytelenítették). Illetve a korábbi évekhez viszonyítva is meglepően sok azoknak a szavazóköröknek a száma, ahol nagyon sok (5%+) az érvénytelen szavazat. Azt is látjuk, hogy azokban a szavazókörökben, ahol nem volt ellenzéki pártdelegált, látványosan jobban teljesített a Fidesz. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy érdemes továbbra is foglalkozni a választás tisztaságának kérdésével, azonban jelenleg nincs annyi bizonyíték a kezünkben, hogy megállapítsuk a csalást.




Kedves olvasó, ha kedvet kaptál egy kis adatelemzéshez, akkor a következő linkeket ajánljuk:

Ebben a fájlban benne van az összes adat könnyen kezelhető formátumban amit kaptunk a választási hivataltól.

Ebben a fájlban található a változók leírása.

Itt vannak a fantomszavazós szavazókörök.

Itt vannak az általunk billegőnek tartott választókerületek.

Ha pedig találtál valami érdekeset, akkor azt ezen a bejelentőn jelentheted nekünk!

A bejegyzés trackback címe:

http://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr5013832096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.