Az idő kerekét még Trump sem tudja visszafordítani - 5 pontban a párizsi klímaegyezmény felrúgásáról

2017. június 05. Momentum Mozgalom

Donald Trump múlt héten úgy döntött, az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Ezzel emelte a tétet azoknak a politikusoknak a versenyében, akik megoldások keresése helyett igyekeznek megfordítani az idő kerekét. Ebben a bejegyzésben öt pontban leírjuk, hogy a Momentum miért tartja rossznak Trump döntését.

 585d927c8f44f_image-2.jpg

Donald Trump és a jövő, amit nyújtani tud. Forrás: wtxl.com

 

 1 - A klímaváltozás már elkezdődött, és az emberiség legnagyobb kihívása

A bolygónk átlagos hőmérsékletének emelkedése és az ezzel járó éghajlatváltozás valószínűleg a legnagyobb kihívás, amivel az emberiségnek valaha szembe kellett néznie. Világszintű problémára pedig világszintű együttműködés kell. A Párizsi Megállapodás célja az volt, hogy a felmelegedést még biztonságos szinten (az ipari forradalom előttihez képest legfeljebb 2°C, de lehetőleg 1,5°C alatt) stabilizáljuk.

 

Miért? Mert az ennél magasabb emelkedés a szó szoros értelmében katasztrófát jelentene az emberi civilizációnak. Szemléltetésnek néhány példa:

Átlagos emelkedés:

  • 1 °C - Nyaranta eltűnik az északi jégtakaró.
  • 2 °C - Az óceánok elsavasodása miatt eltűnnek a korallzátonyok.
  • 3 °C - Szavanna veszi át az amazonasi esőerdők helyét.
  • 4 °C - Nyáron közel 50 fok lehet Svájcban.
  • 5 °C - Krokodilok úszkálnak az északi sarkkörön túl.
  • 6 °C - Az emberek alkalmazkodási képessége kérdésessé válik.

Forrás: NASA, NatGeo, National Wildlife Association, Potsdam Institute, Világbank

386-101-39166-4-39176-73168.jpgAz elsivatagosodó Alföld. Forrás: sajto-foto

 

Magyarországon ez a legkevésbé súlyos esetben is az Alföld teljes elsivatagosodását és a tavaink eltűnését jelentené, de az időjárás szélsőségesebbé válása miatt a hirtelen lezúduló esők (mint két hete Budapesten) és árvizek is gyakoribbá és pusztítóbbá válnak. Cselekedünk kell, ha meg akarjuk őrizni unokáinknak Magyarországot.

 

Az ipari forradalom kezdete óta már 1 Celsius fokkal növekedett a Föld átlagos hőmérséklete, és ha így folytatjuk, a 21. század végére elérhetjük a +4 fokot is.

idetartunk.png

Átlagos hőmérsékletváltozás - nézd meg a teljes idővonalat ide kattintva. Forrás: xkcd.com

 

A saját és a következő generációk szempontjából létfontosságú, hogy a következő pár évtizedben mennyire tudjuk visszafogni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Erről szól a párizsi egyezmény és ezt sodorta Trump veszélybe.

 

2 - Forradalom zajlik az energetikában, ami elzúg Magyarország mellett

A klímaváltozás elleni harc korábban a gazdasági növekedés feláldozását jelentette, mert az olcsó szén és olaj helyett drágább energiaforrás után kellett nézni. Ez már nem igaz: a klímaváltozás elleni fellépés nem többletköltséget, hanem növekedési lehetőséget jelent egy gazdaságnak.

 

Európában a zöld gazdaság a legdinamikusabban növekvő iparág. Évente átlagosan 7%-al nőtt az elmúlt 10 évben, és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint ez folytatódni fog.

 

A zöld gazdaság sokkal több munkahelyet teremt, mint az olaj-, vagy a gázipar. Egységnyi befektetett pénzből 10-szer annyi munkahely jön létre a zöld gazdaságban, mint a fosszilis szektorban. Ma a zöld gazdaság az EU-ban közvetlenül több embert foglalkoztat, mint az autó- és textilipar együtt:

foglalkoztatotteu.png

Forrás: Európai Bizottság

 

A világon forradalom zajlik az energetikában, ami éppen elzúg Magyarország mellett., Bár 2040-re 30 százalékkal nő a globális energiakereslet, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint ekkor már a szükséges áram közel 60 százalékát megújuló energiaforrásokból állítjuk majd elő (elsősorban szélből és a napból).

 

Elektromos autók, ipari akkumulátorparkok, napelemek, szélerőművek – ezek ma a világ csúcstechnológiái. Ezek elterjedését a magyar kormánynak is támogatnia kéne, nem pedig eltántorítani ezektől a háztartásokat napelemes termékdíjjal vagy egyéb adminisztrációs terhek bevezetésével.

 

Magyarország gazdaságának rövid és hosszú távú növekedéséhez elengedhetetlen, hogy vállaljuk a klímaváltozás elleni küzdelmet, hiszen enélkül mind hazai, mind külföldi beruházásoktól fosztjuk meg az országot.

 

3 - Az idő kerekét nem lehet visszafordítani

Önmagában a Párizsi Egyezmény nem fogja megállítani a klímaváltozást. Maga az egyezmény is jelentős részben csak azért tudott létrejönni, mert az utóbbi években nagymértékben csökkent annak a költsége, hogy alacsony kibocsátású energiára álljon át egy ország. Belátható, hogy egy ilyen helyzetben még a nagy kibocsátók is könnyebben mentek bele egy megszorító egyezménybe, hiszen a vállalások nagy része az egyezmény nélkül is megvalósulna.

napelem.png

Forrás: Bloomberg New Energy Finance

Barack Obama is emiatt tudta elfogadtatni az egyezményt az Egyesült Államokban. Az általa aláírt vállalás szerint 2025-re 26-28 százalékkal csökkentené szén-dioxid kibocsátását az USA a 2005-ös szinthez képest. Ezt félig már ma is teljesítették, hiszen szén helyett növekvő mértékben az olcsóbb és sokkal kevésbé szennyező földgázból termelik az áramot.

 

Az amerikai széndioxid-kibocsátás csökkenése tehát még a Párizsi Egyezmény előtt kezdődött el, főleg piaci árhatások miatt. Ez az olcsó gáz pedig még sokáig marad, ahogy a megújulók költségei is tovább fognak csökkenni. Trump hiába próbálkozik, az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni.

 

4 - A közös fellépés kikezdése nagyon veszélyes

A technológiai fejlődés és a piac vezető szerepe ellenére a Párizsi Megállapodás abban volt rendkívüli fontosságú, hogy az egyébként is zajló folyamatokat felgyorsította és közös mederbe terelte. Ez lenne az a szükséges plusz, amivel elkerülhető lehetne a katasztrofális hatású felmelegedés - és ennek a reménynek adott most Trump egy pofont.

 

Először is, ha Amerika valóban nem teljesíti a fenti vállalását, az a világ összkibocsátására érezhető hatással lesz, hiszen az Egyesült Államok a világ második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátója.

 

A második közvetlen következmény, hogy az USA nem fog további pénzügyi segélyt nyújtani a fejlődő országoknak – annak ellenére sem, hogy ők a klímaváltozás okozta károk fő elszenvedői (éhínségek, szárazságok, özönvizek, sok más mellett).

 

Harmadrészt, az USA kilépése más országok teljesítésére is negatív hatással lehet. A Párizsi Egyezmény egyik legnagyobb érdeme, hogy egységes keretbe foglalta a kibocsátáscsökkentés szabályait. A nagy ipari vállalatok ugyanis azért is támogatták a párizsi egyezményt, mert így klímaszabályozási feltételek világszerte egyre inkább hasonlítani fognak. Trump miatt azonban ez megváltozik: egy kanadai acélgyár például hátrányt fog szenvedni amerikai versenytársával szemben, mivel az utóbbinak nem kell majd fizetnie a kibocsátásáért. Így a kanadai (vagy bármely másik) kormány számára sokkal nehezebb lesz gazdaságilag igazolni a szigorúbb klímapolitikát. Legrosszabb esetben ez akár egy egész világra kiterjedő láncreakciót is beindíthat.

 

5 - Globális problémára globális megoldás

Részben megnyugtató, hogy rengeteg ország jelezte: ők továbbra is keményen fognak küzdeni a klímaváltozás ellen. A többi 194 ratifikáló országnak ez valóban lehetőség arra, hogy még szorosabban összefogjon és együttes erővel dolgozzon a 2015-ben kitűzött célokért. Erre szükség is lesz.

 

Trump lépésével kétségbe vonhatja a kibocsátás-csökkentés világszintű folyamatát, ezért nagyon fontos lesz megőrizni Európa egységét a kérdésben. Az EU példamutató erejét a  klímaváltozás-tudatosság terén mindig az egysége adta.

 

Ezzel szemben beszédes, hogy Trump lépését egyedüliként Vlagyimir Putyin védte meg, aki a klímaváltozás elleni fellépésben kevésbé érdekelt (bár azért aláírta az Egyezményt), a nagyhatalmak közötti kooperáció megnehezítésében viszont annál inkább.

 

Politikai szempontból Trump döntése a felelőtlen populizmus eddigi talán legkárosabb példája lehet. Az amerikai szén- és nehézipar egyáltalán nem fogja újra reneszánszát élni – de még ha rövid távon talán jobban is növekedik, ezzel csak egy szűk gazdasági és politikai rétegnek hajt hasznot.

 

Az amerikai elnök döntései és szavai változatlanul hamis reményeket táplálnak a technológiai változások miatt magukat elárulva érző amerikai munkásoknak - csakúgy, ahogy teszi ezt a brit munkásokkal Nigel Farage, vagy Franciaországban Le Pen. Fontos tanulság lenne ez azoknak a döntéshozóknak, akik Magyarországon újraindítják a bányászképzéseket, a napelemekre viszont díjakat vetnek ki.

 

Az idő kerekét nem lehet visszafordítani. A technológiai és üzleti innovációkat csak ideig-óráig lehet az országhatárokon kívül tartani. Trump sem fogja tudni megállítani a klímaváltozás elleni harcot. Azonban ahogy egyre közelítünk bolygónk visszafordíthatatlan károsodása felé, minden kis tett számít. A Momentum Magyarországa tisztában van a veszéllyel, de nem próbál meg elbújni előle. A klímaváltozás elleni harc ma már lehetőség, ami az ország gazdasági fellendülésének motorja is lehet, ha teszünk érte. Mi ezen dolgozunk.

 

A cikk szerzői a Momentum Energetika és Fenntartható Fejlődés munkacsoportjának tagjai.

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr1412564069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.