Fogy a népesség, de a kormányt nem érdeklik a gyerekek

2017. július 09. Momentum Mozgalom

Elsőre úgy fest, a magyar gyermekvédelemben már nincs hova tenni a pénzt. Legalábbis erre következtethetnénk az alapján, hogy a kormány 90 millió forintot csoportosít át egy szociális- és gyermekvédelmi támogatási alapból a sporttevékenységek támogatására. Mielőtt azonban nagyon megnyugodnánk, nézzünk utána a számoknak. Vajon a népességcsökkenési krízis közepette mennyire vigyázunk gyermekeinkre?

Finanszírozás

A 90 millió forint ugyan a költségvetés szempontjából nem nagy összeg, de ez alapján úgy tűnhet, a gyermekvédelem valóban dúskál a pénzben. A számok mást mondanak. Az OECD statisztikái alapján a szociális ráfordításaink elmaradnak az átlagtól, de az az utóbbi évek tendenciája is igazán érdekes.

Tisztázzuk először, hogy a szociális ráfordítások kategória mi mindent foglal magában: Ide tartozik a nyugdíjaktól kezdve a családtámogatásokon át a gyermekvédelmi kiadásokig az állami támogatások minden. És amíg

az elmúlt években a nyugdíjakra kiadott összegek látványosan növekedtek,a családokra költött GDP-arányos kiadások ugyanilyen látványosan csökkentek.

pasted_image_0-8.png

Családi támogatások Magyarországon a GDP százelékában. (Kép forrása.)

Ennek az az egyik szomorú következménye, hogy összegszerűen nálunk a legalacsonyabb az óvodák és bölcsődék egy gyerekre jutó finanszírozási szintje.

Kik kerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe?

A gyermekvédelemben a legtágabb csoport a veszélyeztetett gyerekek kategóriája.

Veszélyeztetettnek számít az, aki

  • alkoholista, züllött, elmebeteg, pszichopata vagy krónikusan beteg szülő gyermeke,
  • felbomlott és ezáltal talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke,
  • bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és serdülő,
  • tanulásban lemaradt, túlkoros gyermek,
  • galerikhez csapódó, javítóintézetből vagy a nevelőotthonból elbocsátott, nem utógondozott fiatal.

A veszélyeztetettekre fokozottan figyelnie kell a védőnőknek, a gyámügyeseknek, a gyerekek pedagógusainak és a családsegítőknek.

Amennyiben a gyermek megkapja a súlyosan veszélyeztetett státuszt, például ha otthon folyamatosan bántalmazzák, családjából kiemelve szakellátásba kerül át. A szakellátás jelenthet intézetet, gyermekotthont, nevelőszülőket vagy örökbeadást.

2013 előtt közel 200 000 gyermeket kategorizáltak veszélyeztetett státuszba - ez a szám azonban 2013-ban 50 000-el csökkent. Mielőtt elkezdenénk örülni a kormányzati reformok sikerének, amelyek egyetlen plusz forint ráfordítása nélkül megoldották 50 000 nehéz sorsú gyermek problémáját, kérdezzük meg a szakembereket. Ők ugyanis nem tapasztalták a helyzet hirtelen javulását. Ezzel szemben  a valódi oknak azt tartják, hogy a jegyzőktől a járási hivatalokhoz kerültek a gyermekvédelmi hatáskörök. Ennek következtében  sok kis falu lakossága kiesett a gyermekvédelmi rendszer szűrőjéből, az ott élő családok és gyermekek veszélyeztetettsége nemhogy javult volna, de akár még nőhetett is. Mivel ezeknek a gyerekeknek a problémáit a rendszer nem látja, a statisztikákba sem kerülnek be.

A gyermekjóléti szolgálatok országos lefedettsége papíron közel 100 százalékos, a valóságban azonban rengeteg (~2350) kistelepülésen csak heti 1 vagy 2 napon elérhetőek a gyámügyesek és/vagy családsegítők. Van, ahol csak a szomszédos településen érhető el ez a szolgáltatás. Helyben előfordul, hogy még arra sincs ember, hogy a bejelentett problémákat jegyezzék.

Ezzel párhuzamosan a szakellátásban részesülő (azaz családjukból kikerülő) gyermekek száma 18 000-ről 20 000-re ugrott. Ezt persze megint csak lehetne pozitívan is értelmezni, hogy a bántalmazó családokból kiemelik és védelembe veszik a gyermekeket. A valóság azonban az, hogy minden szakember azon az állásponton van, hogy

a legfontosabb cél az lenne, hogy a gyermekek a saját családjukban nőjenek fel és ott kapják meg a kellő figyelmet és szeretetet.

Míg gyermekotthonba vagy intézetbe kerülni nem jó dolog, ráadásul rengeteg visszaélés történik, a gyerekek lelki sérüléseivel foglalkozó szakemberek pedig nincsenek a rendszerben.

pasted_image_0-9.png

Kép forrása.

Ráadásul 2016-ban új törvényi szabályozás született, aminek hatására még könnyebb elszakítani a gyermekeket a családjuktól. A gyermekvédelmi törvény szerint senkit nem lehet elválasztani a családjától azért, mert a szülők szegények; tavaly viszontbevezették azt a szabályozást, ami szerint akkor is kiemelhető a családjából a gyermek, ha a szülő nem tud együttműködni az egészségügyi vagy oktatási intézmény munkatársaival. Így olyan esetekben, amikor a család együttműködése akadályoztatott, de egyébként a gyermek nincs valódi veszélynek kitéve, a gyámügyesre van bízva, hogy kiveszi-e a gyermeket a családból vagy segítséget biztosít számukra. Mindez rengeteg indokolatlan kiemelést eredményez, főleg a szegény családokban, mivel

könnyebb kivenni a gyereket a családból, mint megkeresni a probléma gyökerét és teljeskörű segítséget nyújtani

ahhoz, hogy a gyermek számára a családon belül teremtsék meg a megfelelő környezetet és lehetőségeket.

“Inkább adj örökbe, hadd éljek”

Az évente 2000 örökbefogadásra váró gyermek nagyja a közhiedelmekkel ellentétben nem árva vagy elhagyott, hanem a családjából kiemelt. Ezen gyermekek közül évente csak 750-800 gyermeket fogadnak örökbe, ugyanis a 3 év felettiek és a cigány gyerekek már nem olyan keresettek az örökbefogadás során. Az örökbefogadás esetében a legjobb a családnak és a gyermeknek is, ha minél előbb végbemegy az egymásra találás. E tekintetben volt némi előrelépés, a régen pár évig is eltartó folyamat mára gyorsult valamit, de még van hova fejlődni. Az egymásra találást segíti az is, ha minél több örökbefogadó vár gyermekre, hiszen több család és egyedül gyereket vállalni akarók közül könnyebb megfelelő otthont találni. Ezért is fontos, hogy a bejegyzett élettársként élő meleg pároknak is legyen lehetősége az örökbefogadásra.

A gyermekvédelmi és örökbefogadási helyzetet tekintve több mint képmutatóan hatnak a család fontosságát kommunikáló és az örökbeadást propagáló kormányzati kampányok.

A Momentum Magyarországán

A mi politikai közösségünk azon fog dolgozni, hogy a gyermekek jogait és érdekeit helyezzük a központba: ennek elsődleges célja lenne a családban nevelkedés. Az intézkedéseinkkel azt szeretnénk lehetővé tenni és ösztönözni, hogy minél kevesebb gyereket kelljen kiemelni a családjából ha mégis ki kell, akkor is a családba való visszagondozás váljon a legfontosabb feladattá.

Nálunk a gyermekek támogatása a megfelelő szexuális felvilágosítással kezdődik. Ahhoz ugyanis hogy szerető és boldog családban nőhessen fel egy gyermek, kell az is, hogy tényleg akarják abba a családba. Ehhez viszont nem elegendő az iskolai biológia órán nagy vonalakban elmesélni, hogy hogyan is kell védekezni. Olyan interaktív, közérthető és mindenki számára elérhető felvilágosításra van szükség, ami tényleg eléri a fiatalokat. Illetve az oktatás mellett elérhetővé és megfizethetővé is kell tenni a fogamzásgátlást.

Ha pedig megszületett a várva várt gyermek, születésétől fiatal felnőtté válásáig körülveszi a megfelelő védőháló.

  • A védőnők nemcsak a jómódú családokhoz járnának, hanem fokozott figyelemmel kísérnék a szegényebb családokba született gyermekeket is.
  • A család- és gyermekjóléti szolgálatok nemcsak papíron működnének együtt a gyermekházakkal, bölcsödékkel, óvodákkal, a gyermekjóléti központtal, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel és a gyermekekért dolgozó civil szervezetekkel. Meg kell szervezni az együttműködés folyamatát is. Ehhez pedig az kell, hogy a rendszerben dolgozó szakembereket is bevonjuk az átszervezésekbe.
  • A veszélyeztetett gyermekek és családok számára mindennap elérhető közelségbe lenne a szaksegítség.

A cél, hogy a családok problémáit velük együttműködve oldjuk meg, ahelyett, hogy kiemeljük a gyermeket a családból.

  • Ha mégis kiemelik a gyermeket, a gyermekotthon nemcsak ételt és ruhát, de biztonságot és mentális segítséget is nyújtana.
  • Minden gyerek lehetőséget kapna a minőségi oktatáshoz való hozzáféréshez (ez az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye alapján alapvető joga).

Mindehhez az kell, hogy család- és gyermeksegítő szakembereket, pedagógusokat képezzünk és meg is fizessük a munkájukat, és hogy közelebb vigyük a családokhoz a segítséget. Időben és szakszerűen történő beavatkozásokkal rengeteg gyermek és család életét tehetjük jobbá.

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr4012650321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.