Csak a rendszerváltó népszavazás maradt – a kormány már a bíróságokat is megtámadta

2017. december 02. Momentum Mozgalom

A kormányzati szereplők egy újabb határt léptek át a bíróságok verbális támadásával. Ez egy olyan folyamat kezdete lehet, amiben a lengyel vagy akár a török minta az irányadó. Ahogy egy korábbi cikkünben kifejtettük, a jogállam leépülése mellett szabadságunkat csak a társadalmi cselekvés védheti meg. Ezért gyűjtjük újra az aláírásokat a decemberi hidegben.

Itt tudsz csatlakozni, ha te is szeretnél a Momentummal aláírásokat gyűjteni. Ezen a térképen találhatóak a pultok, szerte az egész országban.

szabad2.jpg

 

Budai Gyula fideszes politikus véleménye szerint az összes bíró „komcsi”. Rajta kívül már más kormánypárti politikus is minősítette az igazságszolgáltatást és próbált konkrét ügyekben nyomást gyakorolni a bírókra.

Divat lett a bíróságot szidni.

Lázár János egy sajtótájékoztatón fejtette ki: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke nagyon haragszik Magyarországra. Lázár szerint valamilyenrejtélyes véletlen miatt minden, a tao-pénzekkel (a cégek adójából a látványsportokra elkülönített „önkéntes” támogatásokkal) kapcsolatos ügy hozzá kerül. Ugyanezen a kormányinfón Lázár kiállt a varsói kormány mellett annak ellenére, hogy a lengyel vezetés korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét, és a bírók kinevezése kormányzati befolyás alá került.

A magyar bíróságok komoly változáson estek át 2012-ben, miután Handó Tünde, a 2011-ben létrehozott Országos Bírósági Hivatal elnöke teljhatalmat kapott. Ugyanakkor a Fidesz már nem elégszik meg azzal, hogy közvetlen eszközökkel - a bírók előléptetésének kontrolljával, az egyenlőtlenül elosztott ügyteherrel, a sok szubjektív elemet tartalmazó pontrendszeres értékeléssel - gyakoroljon nyomást a bírókra. A bíróság érdemi reformja helyett bizarr szabályzatok születnek, amelyekről ráadásul az is kiderült, hogy alkotmányellenesek.

Ma már ott tartunk, hogy a kormánypárt politikusai rutinszerűen szidják a bírókat, személyükben támadják őket, kocsmai modorban üzengetnek nekik.

A Momentum szerint ez a folyamat elfogadhatatlan, és haladéktalanul meg kell állítani.

Jól működő demokráciákban a hatalmi ágakat valamilyen módon szétválasztják. Az Európában elterjedt rendszerekben a törvényhozó, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás egyenként egymástól független, és a (csak) neki rendelkezésre álló eszközökkel ellenőrzi a másik kettőt.

Enélkül nincs szabadság. A bíróság intézményének feladata, hogy biztosítsa: a törvény mindenkire egyformán kötelező legyen. Hogy akit sérelem ér, fordulhasson olyan független fórumhoz, ahol a bíró nem „valakinek az embere”. Egy bíróhoz, aki kizárólag a törvények és a megygőződése alapján dönt mindenki ügyében.

Nem véletlen, hogy a világon mindenütt az elsők közt támadják meg a bíróságokat ott, ahol az emberek szabadságára törnek. Például Törökországban, ahol

Erdoğan tisztogatásainak első célpontjai között voltak a bíróságok.

A hatalommegosztás nagyon finom egyensúlyokból áll, amelyek minden jogállamban kicsit másképp működnek. De működő

demokratikus jogállamnak csak azt az országot lehet nevezni, ahol hatalommegosztás van.

A hatalommegosztás tiszteletének velejárója a szakmai büszkeség és az erkölcsi tartás. Egy amerikai bíró előtt az elnök rendelete is csak egy hatósági aktus, amit felülvizsgálhat.  Például Trump elnök beutazási rendeletének végrehajtását felfüggeszthették, amíg az nem felelt meg az alkotmányos előírásoknak.

A New York-i rendőrfőnöknek az elnök csak egy állampolgár, nem pedig a parancsnoka.

Nyíltan kritizálja, ha az ő hatáskörébe avatkozik az elnök, ahogy tette, amikor az elnök a rendőröket erőszakosabb fellépésre bátorította. De sorolhatnák rengeteg egyéb esetet, a német alkotmánybíróság ítéletét például mindig visszafojtott lélegzettel várja a német törvényhozás.

A Fidesz nyilvánvaló célja, hogy a hatalma útjában álló minden gátat leépítsen. A viszonylagos függetlenséget élvező bíróság az utolsó olyan állami szervek közé tartozik, amelyet nem lehet utasítgatni, ahol az ott dolgozóknak nem kell tartani a kormány bosszújától.


A közelmúltban a tao-pénzekkel kapcsolatos botrányok mutatták meg, miért van útban a kormánynak a bíróság. A kormány rejtegetni próbál több százmilliárd forintnyi közpénzt, amelyet sportklubokon keresztül mosnak tisztára. Miután a közigazgatást teljesen ellenőrzik, három tényező gátolhatja őket ebben: a bíróság, a civil szervezetek és az ellenzéki pártok. A civil szervezetek sorra tárják fel a visszaéléseket, a kormány megtámadja őket. A bíróság kimondta, hogy a tao-pénz közpénz, el kell vele számolni. Erre őket is megtámadják, pedig a bíróság csak a dolgát végzi: védi a jogállamot. A kormány az ítéletek végrehajtásának jogállamban szokásos módja helyett  a bíróságokat támadja.

A Momentum üzenete világos: El a kezekkel a bíróságoktól!

Ezzel együtt mi sem állítjuk, hogy minden rendben lenne a bíróságokkal. De a Momentum nem a bíróknak való üzengetésben és a bíróságok politikai komisszárok alá sorolásában látja a megoldást, hanem a jogállami eszközökben. Nem üzengetünk a bíróknak, nem komcsizzuk őket a hátuk mögött és nem ültetjük a nyakukra az egyik régi, megbízható tagunk feleségét.

A Momentum programjának Szabad ország című fejezete részletesen foglalkozik a magyar igazságszolgáltatás problémáival.

Át kell alakítani a bírók értékelési és előmeneteli rendszerét, korszerűsíteni a bírósági infrastruktúrát, ösztönözni kell az egyszerűbb, gyorsabb eljárási formák alkalmazását. A bíróságokon sok helyen szemléletváltásra is szükség van.

A törvényalkotási programunk kötelezővé teszi a törvénytervezetek nyilvánosságra hozatalát, a valódi társadalmi vitát, ahol a bíróságokról szóló törvénytervezetről a bírók, az ügyészek, az ügyvédek, az ügyfelek, vagyis mindenki elmondhatja a véleményét.

Ezzel szemben, amit a Fidesz csinál, az egyszerű uszítás. A Fidesz olyan országot épít, ahol mindenki utál mindenkit, ahol a választópolgárok utálják a „komcsi” bírókat, a „sorosista” civileket, a „nemzetáruló” ellenzékieket. Valójában az uszítás mindig azok ellen irányul, akik kritizálni merik a törvényt vagy van valamilyen eszközük arra, hogy a rossz döntéseket megakadályozzák.

Ahogy tavasszal írtuk, zsugorodnak a szigetek, rövidülnek a békeidők.

Ha jogállam teljesen leépül, akkor a civil szervezetek számára se marad más, mint az olyan a társadalmi cselekvés, mint a Momentum aláírásgyűjtése. 

Külön cikkben is kifejtettük, hogy szabadságunkat csak a társadalmi cselekvés védheti meg. Ezért nincs más, mint aláírni és aláíratni. Népszavazási kezdeményezésünk a rendszer lényegét vonja kérdőre. Amit a magyar (és a lengyel) rezsim jelenleg csinál, az nem innováció, hanem gátlástalanság, amit már láttunk a történelemben. A kiút ebből az, ha szervezetten tudunk kiállni a rendszer ellen.

A mi dolgunk az, hogy leváltsuk ezt a rendszert annak érdekében, hogy egyszer valódi jogállamban éljünk.

dr. Ésik Sándor, ügyvéd
Jogállamiság és Antikorrupció Munkacsoport

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr213410603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.