A társadalommal közösen kell tennünk az emberi jogokért

2017. december 10. Momentum Mozgalom

December 10-én, az emberi jogok világnapján azt ünnepeljük, hogy a második világháború borzalmaira válaszul az ENSZ Közgyűlése 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A Nyilatkozat az első olyan deklaráció, amely nemzetközi szinten ismerte el az ember alapvető és egyben elidegeníthetetlen jogait. Az emberi jogok tisztelete és érvényesülése ezt követően már nem az egyes államok belügye, hanem államok fölé emelkedve, a felvilágosult és demokratikus politikai kultúra megkerülhetetlen részévé, az államok belső és egymás közötti viszonyainak zsinórmércéjévé vált.

 

Mit adnak nekünk az emberi jogok?

Az emberi jogok egyetemes elismerése a XX. század egyik legjelentősebb vívmánya. Az emberi jogok védik az egyén integritását az állami beavatkozástól, valamint lehetővé teszik a teljes jogú és egyenlő politikai részvételt minden ember számára.

Magyarországon az elmúlt években sajnos a kormányzati és politikai akarat az emberi jogok ellen fordult, a szabadság érvényesülését biztosító klasszikus alkotmányosság garanciái pedig megroppantak. Veszélyes és károsan hazug az a kormánypártok által hangoztatott retorika, amely arra hivatkozva relativizálja az emberi jogok érvényességét, hogy ezek a jogok idegenek a magyar kultúrától és hagyományoktól. Éppen az egyik legjelentősebb magyar politikai gondolkodó, Eötvös József mutatott rá már a XIX. században e logika hibás voltára:

„Ahol korlátlan népfelség létezik, ott az egyén szabadsága puszta véletlen… mindig azt fogjuk találni, hogy a korlátlan népfelség életbe léptetése okvetlenül az egyéni szabadság megszorításához vezet.” (Eötvös József)

A klasszikus magyar alkotmányosság ideálja tehát a közhatalom korlátozása az egyéni szabadság biztosítása érdekében. Ezért az alkotmányos demokráciákban intézményi garanciákat hoznak létre az emberi jogok biztosítása és kikényszerítése érdekében. Hasonlóan fontos szerepe van továbbá a szabad sajtónak, a közvéleménynek és az erősen szervezett önálló civil társadalomnak, más szóval a független és erős civil szervezeteknek.

 

human-rights-declaration-un.jpg

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata

 

Mindeközben Magyarországon

A kormány azonban előbb a jogállamiságot biztosító intézményeket üresítette ki, majd a szabad közvélemény és az erős, színes civilszféra ellen fordult. A nemzetközileg elfogadott, a jogállamiság ismérveit mérő jogállamiság-index hazánkban a kormány hathatós tevékenysége miatt mélyrepülésben van: a Freedom House (“FH”) 2017. évi jelentése szerint az Európai Unióban nálunk a legrosszabb a jogállamiság garanciális kerete. Messze elmaradunk regionális szomszédainktól is.

A hazai sajtó pedig csupán részben tekinthető szabadnak.

 

2017

Aggregát Index

Médiaszabadság

Magyarország

76

Részben szabad

Szlovákia

89

Szabad

Ausztria

95

Szabad

Lengyelország

89

Szabad

Csehország

94

Szabad

Románia

84

Részben szabad

Bulgária

80

Részben szabad

Horvátország

87

Részben szabad

Szerbia

76

Részben szabad

Ukrajna

61

Részben szabad

A Freedom House 2017-es adatai alapján

 

A FH posztszovjet térségre vonatkozó éves jelentése szerint Magyarország 2015-ben kikerült a stabil demokráciák köréből, és már csak részben stabil demokráciának tekinthető. Az általánosabb, a világ minden országára kiterjedő jelentésből pedig az látszik, hogy hazánk 2017-re egy lépésre került attól, hogy “szabad” helyett “részben szabaddá” minősítsék.

A 2017-es jelentés még nem vette figyelembe a külföldről támogatott szervezetek “átláthatóságáról” szóló  törvényt, amelynek visszhangja és nemzetközi megítélése alapján a jogállamiság-index további romlása várható. Mindez azt eredményezheti, hogy Magyarországot az Európai Unióban példátlan módon csak részben szabad országnak nyilvánítsák.

 

Kiállunk az emberi jogokért és az erős civilszféráért

A szabad közvélemény működési feltételeinek felszámolása után a civilszféra gyengítése kezdődött meg. A civileket megbélyegző törvény célja hazug, hiszen az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek eddig is szigorú beszámolási kötelezettségnek kellett eleget tenniük. Nincsen tehát szükség arra, hogy ezt tovább szigorítsák.

Plasztikusan szemlélteti a kormány emberi jogokról alkotott véleményét, hogy merre navigálja Magyarország hajóját: a gyakran ihletként emlegetett orosz szabályozáson túl Azerbajdzsánban már 2009-ben hasonló elnöki dekrétum született, Kínában 2010-ben bocsátottak ki hasonló szabályozást. Röviden: Keletre tartunk és nem Nyugatra. Ha ez nem volna elég: Egyiptomban 2002-ben, Sri Lankában 2006-ban, Venezuelában és Jemenben 2009-ben, Üzbegisztánban pedig 2008-ban történt hasonló jogalkotás.

A Momentum Mozgalom a civil szervezetek, a demokrácia és az emberi jogok melletti kiállás jegyében népszavazást kezdeményezett, mivel a kormány a független állami intézmények ledarálása után az egyéni autonómia intézményeit vette célba. Tennünk kell azokért, akik több évtizede védik jogainkat, ételt adnak az éhezőknek, védelmet és támogatást biztosítanak a kisebbségi sorba születetteknek, melegedőt tartanak fenn a hajléktalanoknak. A civilek tevékenysége alapvető értéke annak a társadalomnak, amelyben a magyar ember biztonságban kiteljesedhet.

Nincs hová hátrálnunk, elértünk a falig!

dr. Szilágyi Emese alkotmányjogász

dr. Remport Ádám jogász

A Momentum Mozgalom jogállamiság munkacsoportjának tagjai

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr4913470323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.