Mit jelent a kockázatalapú cukorbetegség-szűrés?

2017. december 29. Momentum Mozgalom

Egyre több családot sújt ma a diabétesz. Bejegyzésünk célja, hogy felhívjuk a figyelmeteket a betegség fontosságára. Cikkünkből kiderül, hogyan ismerjük fel korán a diabéteszt és mit tenne a Momentum a korai diagnózis erősítése érdekében. A poszt szerzője dr. Takács Róbert, diabétesz specialista

A cukorbetegség (diabétesz) növekvő gyakorisága

A cukorbetegség előfordulása világszerte emelkedik. A növekedés üteme földrajzi kontinensenként, sőt azon belül az egyes országok társadalmi berendezkedésének, gazdasági fejlettségének függvényében eltérő mértékű, a világ számos részén viszont robbanásszerű.

E jelenségre – népesedési és előfordulás gyakorisági adatokból, illetve szűrővizsgálatokból származó információk elemzése alapján – először a 20. század utolsó évtizedében figyeltek fel.

Míg az 1960-as évek második felében gyakoriságát a felnőtt (20-79 éves) lakosság „csak” 0,3-3,3%-át érintőre becsülték (pontos felmérések akkoriban nem álltak rendelkezésre), az 1990-es évek végére az előfordulás a 7,5%-ot meghaladta, majd 2017-re 8,8%-ra emelkedett.

A diabétesz becsült, életkorra illesztett előfordulási gyakorisága felnőttekben (20-79 év), 2017. Forrás: diabeteatlas.org

A növekedés elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség emelkedő előfordulási gyakoriságának következménye, de – kisebb mértékben – nő az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása is. A két diabéteszforma emelkedő gyakoriságának okai eltérők.

A 2-es típusú diabétesz meghatározó tényezője az elhízás növekvő előfordulása, lényeges faktorai továbbá egyes technikai vonatkozású tényezők (a diagnosztikus kritériumok módosulása, a szűrővizsgálatok gyakoribbá válása) mellett a népességszám és az átlagos életkor növekedése.

Az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában jelentős szerepe lehet a genetikai faktorok (családi halmozódás, egyik vagy mindkét szülő 1-es típusú diabétesze) és táplálkozási tényezők (az ivóvíz nitráttartalmának emelkedése, élelmiszertartósító szerek terjedő használata, 6 hónapos kor előtt kezdett tehéntejfogyasztás) mellett a vírusfertőzéseknek (például Coxsackie B4, influenza, morbilli) is (bár ezt megerősítő egyértelmű bizonyítékok ez idő szerint nem állnak rendelkezésünkre).

Mind gyakrabban észlelik az 1-es típusú cukorbetegség és a túlsúly/elhízás társulását – már gyermek- és serdülőkorban is -, ami felveti a „kevert” diabéteszforma növekvő előfordulásának lehetőségét.

Az újabb becslések világszerte 2017-ben 425 millió, 2045-re 629 millió cukorbeteggel számolnak.

A diabéteszes betegek becsült száma (AFR - Afrika, EUR - Európa, MENA - Közel-Kelet & Észak-Afrika, NAC - Észak-Amerika & Karib-térség, SACA - Dél- & Közép-Amerika, SEA - Délkelet-Ázsia, WP - Nyugat-csendes-óceáni-térség)

A cukorbetegség hazai előfordulásáról a mai napig nincs pontos képünk.

Pontos, populáció szintű felmérés ez idáig nem történt.

A 2017-es kiadású IDF diabéteszatlasz közel 700 000 felnőtt cukorbeteget valószínűsít Magyarországon, mely adat szinte biztosan alábecsült.

A kockázatalapú diabétesz-szűrés

A cukorbetegség és szövődményei társadalom-egészségügyi jelentősége indokolja a lehető legkorábbi felismerésére irányuló erőfeszítéseket.

A szűrendők egyéni veszélyeztetettségének a felmérésére általánosan elfogadott a kockázatalapú szűrés. A szűrés két lépésben történik.

Először egy nemzetközi testületek által jóváhagyott és/vagy vizsgálatokban igazolt eredményességű kérdőív kitöltésére kerül sor – ami a kérdésekre adott válaszok összesített pontértéke segítségével a kockázat mértékének felmérését szolgálja.

A második körben - a kérdőív alapján fokozott kockázatúnak értékeltek körében - cukorterheléses vizsgálatot végeznek.

A FINDRISK kérdőív

Magyarországon kérdőívként a Finn Diabetes Társaság által kidolgozott FINDRISK kérdőív használatos, majd a fokozott kockázatot jelentő ≥12 pontszámmal rendelkezőknél 75 g glukózzal előírás szerinti cukorterhelés is végzendő.

A kérdőív kitöltése az adott személy cukorbetegség iránti statisztikai kockázatát jelzi. Az aktuálisan fennálló tényleges anyagcsere-károsodás, illetve annak mértéke vércukormérés alapján ítélhető meg.

A vizsgálat alkalmával normál tartományú vércukorszint, vagy normális cukorterhelés nem jelenti a kockázat megszűnését, csak azt, hogy a vizsgálat idején az anyagcsere károsodása még nem áll fenn.

A fokozott kockázatúnak bizonyuló személyek esetében ilyenkor is tanácsolt az életmódváltás, a napi gyakoriságú, az edzettségi állapothoz igazodó fizikai aktivitás életmódba építése (ha korábban nem került rá sor) és a testsúlycsökkentés. Javasolt továbbá a kockázat évenkénti ellenőrzése és legalább tetszőleges időpontban vércukorvizsgálat végeztetése.

A FINDRISK kérdőív magyar változata ide kattintva megnézhető, letölthető

A szűrővizsgálat legcélszerűbben az alapellátás keretein belül végezhető el, s jelentős kockázat és/vagy vércukorvizsgálattal már kimutatható anyagcsere-károsodás esetén a szűrést végző háziorvos meg is kezdheti a szükséges prevenciós intézkedéseket.

Mit fejlesztene a Momentum?

A Momentum kiterjeszti a kötelező szűrővizsgálatok körét, hogy a legnagyobb társadalmi problémát okozó betegségek (többek között a cukorbetegség is) korai stádiumban kiszűrhetőek legyenek.

Megteremtjük a vizsgálatokhoz szükséges infrastruktúrát, lehetővé tesszük a cukorterheléses vizsgálat teljes körű elérhetőségét az alapellátás számára.

Annak érdekében, hogy bővítsük a lakosság ismereteit és növeljük a hozzáférhetőséget, célzott információs kampányokat és szűrővizsgálati programokat dolgozunk ki. Azon polgároknak, akik az összes ajánlott éves szűrővizsgálaton részt vesznek, az adóév végén a befizetett egészségügyi járulék egy százalékát visszatérítjük. A szűrővizsgálatokon való részvételt kötelező szabadnap biztosításával is ösztönöznénk.

Ezen intézkedések lehetővé tennék, hogy populáció szinten javítsuk a cukorbetegség kiszűrését és ezen keresztül megelőzzük a szövődmények kialakulását, a korai egészségromlás létrejöttét.

dr. Takács Róbert, Momentum Egészségpolitikai Munkacsoport

Hogyan javítaná meg a Momentum a magyar egészségügyet?

Forrás

Winkler Gábor–Jermendy György: Diabetes mellitus. Gyakori kérdések, gyakorlati válaszok; Tudomány, Bp., 2015

International Diabetes Federation. IDF Diabetes Atlas, 8th edn. Brussels, Belgium: International Diabetes Federation, 2017. http://www.diabetesatlas.org

FINDRISK kérdőív:

http://diabet.hu/upload/diabétesz/document/Cukorbetegseg_kockazat_mero_FINDRISC_kerdoiv_20110608.pdf?web_id=

A borítókép forrása a Pinterest

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr8013532287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.