Fidesz szavazó voltam, momentumos lettem

2018. február 05. Momentum Mozgalom

Pákozdi Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja korábban már publikált a Momentum blogban a budapesti várostervezés 6 legfontosabb problémájáról. Most újra billentyűzetet ragadott, hogy elmondja, hogyan lett volt Fidesz szavazóból momentumos.

momentumonfidesz.jpg

 

Már hosszabb ideje utálom az ilyen-olyan szavazó vagyok kifejezést. Végiggondolva eddigi politikai elfogultságaim történetét, rájöttem, hogy szinte minden párt hívei között túl sokáig időztem. A dolog az MDF-fel kezdődött 1988 végén, ahonnan 1990 őszén, a győztes választások után léptem ki, Bogdán Emil és Csurka István többedik antiszemita megnyilvánulása miatt – és mert ezeket egyetlen MDF-es vezető sem utasította vissza a szükséges határozottsággal. Ezután hosszabb szünet következett, majd 2006-tól kezdve tagság a Lányi András-féle Élőláncban, amely bizony, párt volt; legalább olyan felkészült és jószándékú, mint amilyen kicsiny és erőtlen. Az Élőlánc éle természetesen Gyurcsányék ellen fordult, bár korántsem a Fidesz szatellitjeként. Lányi akkori mondása szerint „alig várjuk, hogy a kormányzó Fidesz ellenzéke lehessünk”.

Hét év passzivitás után - 2017 nyarától - pártoló taggá váltam a Momentum Mozgalomban. Amúgy 1998-tól 2014-ig végig a Fideszre szavaztam, bár legutóbb már csak azért, mert az ellenzék magatartásán továbbra sem láttam semmi nyomát az önvizsgálatnak.

2014 után azonban, amikor Simicska kiesett a pikszisből, és Orbán újabb oligarchákat kezdett nevelgetni, kiderült, hogy a hajdani kollégiumi harcostárs futtatása korántsem elszigetelt eset volt. A Fidesz és kormánya következetesen kegyenci kapitalizmust épít valódi piacgazdaság helyett. Ezt aláhúzta féktelen államosíthatnékjuk, miközben szinte mindenről vitákba bonyolódtak Európával és Amerikával. (Ezek csúcsa a Soros-ügy, ez a Tito ötvenes évek eleji lejáratásához hasonló, koncepciós hecckampány.) Még amiben netán egyet is értettem volna - a bevándorlás mértékének szigorúbb kordában tartására gondolok -, azt is mereven, ellenszenvesen, rosszul politizálva képviselték és képviselik az EU fórumain.

Teljes pálfordulásom azonban Orbán Budapesttel kapcsolatos önkényeskedésének köszönhető. A Városliget beépítésének szándéka, az Orczy Park megritkítása, körbeépítése, a József nádor téri tarvágás, a Budai Vár, benne a Királyi Palota (Budapest fő attrakciói...)  kormánynegyeddé silányítása, a Római-parti gátépítési mizéria, a Kopaszi-gáti toronyház keresztülhajszolása – mindez végképp elidegenített ettől a kormánytól. Ez a kiábrándulás azonban egyetlen centivel sem vitt közelebb a hagyományos, a volt SZDSZ és Gyurcsány által fémjelzett „ballibhez”; az őket és kormányzásukat illető kritikámat fenntartom, és egyáltalán nem kívánok csatlakozni hozzájuk.

A Momentum azért tetszett meg, mert a balos/jobbos törésvonalak megszüntetését ígéri. Tárgyilagos, eredményorientált, jogállami Magyarországot szeretne, pártatlan közmédiát a mostani, a Fidesz által kisajátított helyett, továbbá nem az állam által eluralt, hanem valódi piacgazdaságot kínál. A Momentum programjából világos: a demokrácia akkor az igazi, ha nem a négyévente megválasztott kormány önkényuralmát jelenti, hanem folyamatosan áthatja a döntések szakmaiságát és közösségi elfogadtatásának egész menetét. Ha az adott szakterület alaposan megvitatott véleménye a meghatározó egy-egy projekt sorsának eldöntésében. Ha százezrek életét befolyásoló várospolitikai, várostervezési döntések előtt helyi népszavazást, de legalább közvéleménykutatást tartanak. Ha a kormányfő nem megaprojektek gazdájaként pöffeszkedik, hanem olyan államférfi, aki az általa felügyelt apparátussal biztosítja a döntések korrektségét, és a végrehajtás hatékony, becsületes módját.

Az országgyűlési választás tétje az, hogy ilyen ember kerüljön Magyarország élére. Nem a párthovatartozása, és az ezzel fémjelzett ideológia a lényeges, hanem az, hogy érjen véget az országot idestova 16 éve sújtó korrupció és politikai szédelgés időszaka.

Írásomat nem csupán azzal a kéréssel zárom, hogy szavazzanak a Momentumra, hanem hogy az urnák előtt mindig az előző évek tanulságai alapján döntsenek. Én megelégeltem a jelenlegi kormánypárt utóbbi négy évét.

Könnyű szívvel leszek átszavazó, mert úgy gondolom, hogy a demokráciát nem a fanatikus párthívek, hanem a mérlegelő választópolgárok működtetik.

Pákozdi Imre

 

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr4613637226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.