Változtatás az adórendszerben?

2018. június 26. Momentum Mozgalom

Múlt héten nyilvánossá vált, hogy a Kormánynak milyen tervei vannak az adórendszerrel. A tervezetben jelentős változások várhatóak a cafeteria rendszerrel kapcsolatban, amiket összeszefoglalunk ebben a bejegyzésben. Sebők Éva írása.

momentum.png

Cafeteria? Béren kívüli juttatás? Egyes meghatározott juttatás?

A köznyelvben ezek egymással gyakran szinonimaként használt kifejezések, bár, ha pontosak akarunk lenni, azért nem ugyanazt jelentik.

Fussuk át hát gyorsan, hogy melyik pontosan mit jelent!

Béren kívüli juttatás és egyes meghatározott juttatás: ezek alapvetően adójogi kifejezések, az előbbi egy „olcsóbb” megoldást jelent, utóbbi egy „drágább”, de a sima bérnél még mindig kedvezőbb megoldás. Hogy mit és milyen feltételekkel lehet ezekben a kategóriákban adni, azt törvény rögzíti. A cafeteria pedig jellemzően köznyelvi kifejezés, eredetileg azt jelenti, hogy bizonyos feltételrendszer mellett a dolgozó maga válogatja ki egy „menüről”, hogy a mindenféle juttatásokból miket és milyen arányban kér, de a köznyelvben jelenleg akkor is ezt használjuk, ha a „választható” elemek száma egy.

Miért jó ez az államnak?

Az állam – relatíve alacsony költséggel – egyfajta irányítást tud alkalmazni a lakossági költések vagy éppen megtakarítások tekintetében.

Tipikus példa volt erre az üdülési csekk: az üdülési csekk bevezetésekor elég extrém volt a vendéglátásban és a szállodaiparban a fekete, illetve szürke működés és – legalábbis papíron – kihasználatlanok voltak a szálláshelyek. Amikor a vendég viszont üdülési csekkel fizetett, akkor a vendéglátó nem tudta eltitkolni a jövedelmet vagy a megtörtént vendégéjszakát. Persze megtehette, hogy nem fogad el üdülési csekket, de ez jelentős versenyhátrányt okozott a konkurens, üdülési csekket elfogadó vállalkozásokkal szemben. Hasonlóan kiváló példa erre még az önkéntes nyugdíj-, önsegélyező és egészségpénztári hozzájárulás, amely jelentős mennyiségű pénzt irányított ilyen megtakarítási formákba.

Miért jó ez a munkáltatónak?

Olcsóbban tud több értéket adni a munkavállalóinak. Vegyünk egy gyors példát: alapesetben nettó 10 000 Ft-ot ma a munkáltató bérként bő 18 000 Ft-ért tud adni a dolgozónak. Ha ezt az összeget egyes meghatározott juttatásként adja – pl. BKK bérletként –, kicsivel több mint 14 000 Ft-ba kerül neki, míg ha béren kívüli juttatásként adja – pl. SZÉP-kártyára - , akkor bő 13 000 Ft-jába kerül.

Ha egy 80 fős cégről beszélünk és havi 10 ezer forintról, akkor éves szinten akár közel 5 millió forintot is meg tud takarítani a cég.

momentum_1.png

Szuper, szóval hol a probléma?

Két problématerületet is érdemes megemlíteni.

Egyrészt a cafeteria-rendszer ténylegesen aránytalanságokat okozott attól függően, hogy egy-egy dolgozó milyen profilú, nagyságú, kultúrájú cégnél dolgozott. Bár az elképzelés – és sokszor a szabályozás is – jó volt, a részletszabályok az adminisztrációt olyan szinten megbonyolították, hogy sok – elsősorban kisebb, kkv-szektorban működő – cég a kezdeti szándék ellenére emiatt nem vezetett be végül cafeteria-rendszert vagy biztosított béren kívüli, esetleg egyes meghatározott juttatásokat dolgozói részére. A bonyolult adminisztráció nem csak az adminisztráció költségeit növeli meg – kiszervezett bérszámfejtés esetén a cafeteria-rendszer léte nem ritkán 1,5-2-szeres árat is jelenthetett a dolgozónkénti bérszámfejtés díját illetően –, de a büntetési kockázat is jelentősen megnőtt. Párhuzamosan a nagyobb cégek, multik megengedhették maguknak, hogy a teljes cafeteria-rendszer felállítását és üzemeltetését – és ezzel a felelősséget is – külső tanácsadó cégekhez szervezzék ki. Emiatt a juttatások, a tényleges, széles palettáról választási lehetőséget biztosító cafeteria-rendszerek lényegesen jellemzőbbek a nagyobb cégeknél. 

A másik probléma, hogy az utóbbi években valahogy elsodródtunk az eredeti céloktól: az, hogy mit lehet „cafeteriaként”, „béren kívüli juttatásként” adni, gyakran nem attól függ, hogy milyen lakossági költéseket/megtakarításokat lenne érdemes, vagy indokolható kiemelten támogatni, hanem a kormánypárt egyéni érdekei (gondoljunk csak a Mészáros Lőrinchez köthető szállodákra és a hogy, hogy nem megmaradó SZÉP-kártyás cafeteriára) és egója határozza meg (ide szép példa az Erzsébet-utalvány: az EU-nak nem tetszett a konkurens, nem állami szolgáltatók kiszorítása az étkezési jegyek piacáról, tehát a Kormány inkább beszántotta az egész rendszert).

Nézzünk pár példát arra, hogy milyen választható elemek milyen adózással mentek 2008-ban, hogyan vannak most és hogyan lesznek jövőre, azaz 10 000 Forint – amit a dolgozó kap – mennyibe kerül a munkáltatónak.

Juttatás (forintban)

2008

2018

2019

Cél

Iskolakezdési támogatás

10 000

14 071

18 195

szociális

Üdülési csekk / SZÉP-kártya

10 000

13 422

13 422

gazdaságfehérítő

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

10 000

18 195

18 195

öngondoskodást támogató

Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás

10 000

18 195

18 195

öngondoskodást támogató

Sportrendezvényre belépő

19 087

10 000

18 195

kultúrfogyasztást támogató

Kultúrautalvány

10 000

10 000

18 195

kultúrfogyasztást támogató

Lakhatási támogatás

19 097

10 000

18 195

lakhatáshoz jutást támogató

 

Jól látható, hogy fenti tételek céljai jól alátámaszthatók a legtöbb esetben, de még az olyan valóban fontos területek, mint az öngondoskodás is folyamatos dráguláson mentek keresztül és végül 2019-cel gyakorlatilag megszűnnek.

Mivel az adókedvezmény a helyi bérletre is megszűnik, ezért sok munkavállaló jövő évtől a cég által biztosított BKK-bérlettől vagy más helyi tömegközlekedési bérlettől (pl.SZKT) is elbúcsúzhat.

Fontos megjegyezni, hogy a cégek NEM kötelesek a cafeteria rendszer felszámolása miatt „kieső” jövedelmet azonos mértékű béremeléssel kompenzálni.

Szerintem legalább az öngondoskodási formákat fontos lenne megtartani és visszavezetni kedvezményes formákba, a Momentum programja pedig nem csupán megtartaná a lakhatást támogató cafeteria elemeket, de egyszerűsített adminisztrációval az albérleti díjra is elkölthetővé tenné.

Végül a minden aktív, dolgozó embernek megfogalmazott üzenetünk:

Magyarországon lehet jövőt építeni, fizetésből is egyről a kettőre jutni, boldogulni.

Erről szól a programunk Lehetőségekkel teli ország című fejezete.

 

Sebők Éva

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr1714075483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.