Versenyképes tudás

Milyen készségekre lehet szükség a XXI. században?

2018. szeptember 30. Momentum Mozgalom

Az iskolában a diákok szájából gyakran lehet hallani, hogy „ezt mikor fogom használni az életben?” Erre a kérdésre egy felkészült és önérzetes pedagógus sokféleképpen válaszolhat. Érdemes ugyanakkor elgondolkodni azon, hogy a NAT és az erre épülő kerettantervek által központilag előírt műveltségi tartalmakra valóban szüksége van-e a diákoknak, vagy azon, hogy az iskolából kilépve a munkaerőpiacon való sikeres boldoguláshoz valójában milyen készségekre és képességekre lenne szükség.

element5-digital-352043-unsplash.jpg

Photo by Element5 Digital on Unsplash

42281434_459101574578903_1365616518557073408_n-2.jpg

Elég a túl sok lexikális tudásból, és valóban hasznos ismeretekre akarsz szert tenni? Vedd kezedbe a sorsod! Elindítottuk a Jövőképzőt. Keresd fel honlapunkat: tiedajovod.hu

Természetesen elvárható az, hogy tudjunk idézni Arany Jánostól; tudjuk, hogy mikor zajlott a mohácsi csata; vagy éppen meg tudjuk oldani egy másodfokú egyenletet. Ennek a tudásnak egy része a magyar kultúrához, másik része a hétköznapok során alkalmazható tudáshoz, logikához tartozik. Azonban jogosan merül fel az az igény, hogy az iskolák túllépjenek ezeken és a globalizált, technológia által vezérelt tudásalapú társadalom tényleges kihívásaira adjanak választ.

Kifejezetten ezt a célt szolgálta volna a köznevelés átalakítása:

A versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására – jelentette ki Balog Zoltán a parlamentben. Hoffmann Rózsa szerint az a cél, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd.

 Magyar Nemzet

A gyakorlatban azonban éppen ellentétes folyamatok zajlanak: jól mutatja a helyzetet például a történelematlaszok kérdése. A minisztérium döntése alapján a 2018/19-es tanév őszi érettségi vizsgaidőszakától már csak az állami fejlesztésű történelmi atlasz használható az érettségi vizsgán, amely nem tartalmaz kronológiai táblázatot, így az érettségiző diákoknak ezeket az adatokat fejből kell tudniuk.

A világszerte változó gazdasági és társadalmi körülmények kényszerítik arra a világ minden táján az oktatásirányítókat, hogy az oktatási rendszer olyan átalakításának lehetőségeit keressék, melynek segítségével az iskola jobban felkészítheti a fiatalokat az állandóan változó világban való boldogulásra, a folyamatos alkalmazkodásra. Az Innovatív Tanítás és Tanulás elnevezésű összetett nemzetközi kutatási program (Innovative Teaching and Learning, ITL) az újító tanári gyakorlatok felkutatására és támogatására szolgál. Azt vizsgálja, hogyan hatnak ezek a jó gyakorlatok a tanulók XXI. században elengedhetetlen adaptív készségeinek, például a kommunikációs készség fejlődésére. Ez az innovatív tanítás a fejlett pedagógiai módszerek és a technológia olyan párosítása, amely átalakítja a tanulási tapasztalatot, a tanulás módját. Így az innovatív tanítás a jövőben szükséges készségek fejlődését szolgálja, egyben teljesíti a tantervi követelményeket is.
A kutatás öt olyan adaptív készséget határozott meg, amelyre a jövő munkaerőpiacán feltétlenül szükség lesz: tudásépítés, önszabályozás, IKT-használat, problémamegoldás, együttműködés.

Ezzel szemben a 2010 óta hatalmon lévő kormányok visszaforgatták az idő kerekét, és visszalökték a magyar oktatást a XX. század eleji, poroszosnak hívott rendszer irányába. A túlságosan kötött tartalmi szabályozás, a központosítás, a XXI. század fejlődési irányainak (pl. digitalizáció, információgazdaság) teljes figyelmen kívül hagyása, a szakképzés szélsőséges lebutítása, illetve a XIX. századi technikákra építő tehetséggondozás mind egy letűnt kor irányába mutatnak.

Hogyan lehetne ezeket a kompetenciákat sikeresen fejleszteni?

  • A jelenlegi előíró jellegű alaptanterv helyett egy nyitott, és sokkal rugalmasabb magtantervre van szükség, amely  az intézmények és pedagógusok számára sokkal nagyobb mozgásteret biztosít a helyi tantervek kidolgozásában.
  • A hagyományos egyénekre szabott, egységesített értékelési formákat fel kellene váltania egy olyan rendszernek, amelyek tényleges visszajelzést adnak a tanulók előrehaladásáról, megmutatják gyengeségeiket és erősségeiket.
  • A tanulás során a poroszos, folyamatos ismétlésen alapuló, a diákok aktivitását nem igénylő  módszerek helyett az egyéni képességekhez jobban igazodó, rugalmas, a tanuló önképzési igényét felkeltő módszerek alkalmazásával.
  • A hagyományos tantárgyi keretekből kilépve, a projektszemlélet erősítésével, amely a tanulók számára lehetőséget biztosítana egy témakör átfogó feldolgozása mellett az együttműködési képességek fejlesztésére is.
  • A pedagógusoknak a tanulók számára készen átnyújtott tudáselemek helyett inkább a mentor szerepét kellene betölteniük, és a megismerés folyamatán kellene végigvezetniük a diákokat.
  • Az iskolákban általánossá kell tenni a XXI. századi infokommunikációs eszközöket.

Ezeket a célokat a nyilvánosságra hozott NAT-tervezet is tartalmazza, de amíg kötelező kerettantervek, kötött tantárgystruktúra, kötelező óraszámok, kevés és motiválatlan tanár van, addig ezek megvalósítása lehetetlennek tűnik.

A Momentum ezt javasolja:

 

Változó világ, változó tanulási környezet a közoktatásban

A Momentum hisz abban, hogy egy sikeres, tanulásközpontú közoktatási rendszerben a diákok tanulási igényeihez kell igazítani a kereteket minden téren. Célunk, hogy a gyerekek magabiztosan megértsék a körülöttük lévő változásokat, később pedig sikeresen tudjanak alkalmazkodni hozzájuk. Ehhez olyan készségek fejlődésének támogatására van szükség, mint az együttműködési készség, a kritikai gondolkodás, kreatív problémamegoldás, döntéshozás, vitakészség. Ki kell használni az információgazdaság és a digitalizáció előnyeit is, és nem félni az újításoktól. Mindez csak olyan rendszerben lehetséges, ahol az állam nem terjeszkedik túl, hanem bízik az oktatás szereplőiben és megadja nekik a kellő autonómiát.

 

Aktív és felelős állampolgárokat! – Vitakultúra és együttműködési készség

A tanulók legyenek képesek aktívan és demokratikusan együttműködni, legyen lehetőségük fejleszteni a kommunikációs és vitakészségüket annak érdekében, hogy gondolataikat adaptívan fejezzék ki. Mindez egészüljön ki olyan osztálytermi gyakorlattal, amely az együttműködési készség kialakulását segíti.

Kreativitást és kritikai gondolkodást az iskolákba!

Be kell építeni a magtantervbe a kreativitás és kritikai gondolkodás iskolán (tanórákon) belüli fejlesztésének fontosságát hangsúlyozó fejlesztési feladatokat, kimeneti kompetenciákat. A ma felnövő gyerekek számára már nem az iskolában megszerzett tudás hasznosítása lesz a sikeres élet kulcsa, hanem az új információk megszerzése, szűrése, felhasználása a folyton változó helyzetekben. Ezért fel kell őket készíteni arra, hogy az innovációkkal dúsított világban adaptívan alakítsák ki életterüket.

 

Eligazodás a digitális világban

A technológiai fejlődés gyorsulásával elengedhetetlen, hogy a gyerekek magabiztosan tájékozódjanak az őket körülvevő újítások, tartalmak közt. Mindez egyrészt az informatikaoktatás elkerülhetetlen megújítását jelenti akár a programozás alapjainak hangsúlyosabbá tételével, másrészt pedig azt, hogy az iskolának segítenie kell a tudatos és kritikus médiafogyasztást és internethasználatot.

Pénzügyi tudatosság növelése

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok valós tapasztalatokat szerezzenek a pénzügyekkel kapcsolatban, melyek segítik őket a későbbi reális pénzügyi lehetőségek feltérképezésében, a tudatos vállalkozásépítésben.

Az alaptanterv maradjon meg magtantervnek a kimeneti fejlesztési követelmények rögzítésével.

A magtanterv (kurrikulum) tananyagra vonatkozó műveltségi követelményeit csökkentjük, és növeljük az egyéni tanulási igények alapján tervezhető tartalom arányát, lehetővé téve a differenciált tartalomszervezést. Rögzíteni kell a kimeneti követelményeket a magtantervben, és támogatni a fejlesztésükhöz kapcsolódó gyakorlatok kialakítását.

A kötelező kerettantervek helyett minél nagyobb teret kell hagyni a helyi tanterveknek!

Csökkenteni kell a diákok, pedagógusok leterheltségét és nagyobb teret kell hagyni a kritikai gondolkodás, a problémamegoldás, az egymással való együttműködés fejlesztésére. Cél, hogy az iskolák helyi tantervei szabhassák meg a pedagógiai munka irányát ott, ahol ennek fejlesztésére az intézményeknek igénye van.

Kötelező óraszámok helyett nagyobb szabadságot a tantárgyi kínálatban!

Az államnak nem feladata, hogy központilag meghatározza, mit, milyen óraszámban kell tanítani. A magtantervben rögzített kimeneti fejlesztési célok ismeretében minden iskola szabadon dönthet úgy, hogy ezeket a hagyományos tantárgyi struktúrától teljesen eltérő szerkezetben, például tantárgyi integrációk, tantárgyak elhagyása vagy új tárgyak bevezetése révén éri el, de persze úgy is, hogy a hagyományos tantárgyi struktúrában dolgozik tovább.

Erről bővebben a programunk Tudásalapú ország fejezetében olvashatsz

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr9314273567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.