Szabad-e kisebbségekkel kapcsolatban népszavazást tartani?

Népszavazás a melegházasságról: árthat-e a magyarságnak?

2018. október 05. Momentum Mozgalom

A romániai közvéleményt új téma tartja lázban: a melegházassággal kapcsolatban lesz a hétvégén népszavazás. De nem arról, hogy engedélyezzék-e, hanem épp ellenkezőleg. A Koalíció a családért ernyőszervezet kérésére indult a népszavazás kiírása, azzal a céllal, hogy módosítsák az alkotmányban a család meghatározásáról szóló mondatban a „házastársak között” szavakat „egy férfi és egy nő” szavakra. Buzás Ernő írása.

osszertarto.jpg

A Momentum új alapokra helyezi a magyarságpolitikát: kulturális, gazdasági és politikai hidakat építünk Magyarország és a határainkon túl élő magyarok között.

Amint az kiérezhető a nevekből és a használt fogalmakból, a módosítás támogatói többek közt a család védelmére hivatkoznak, amikor a melegházasságot elméletben nem kizáró megfogalmazást lecserélnék egy kimondottan tiltó megfogalmazásra. Mintha két ember saját szabad döntéséből származó köteléke árthatna mások családjának.

A szavazólapon egy kérdés fog szerepelni: „Egyetért-e ön a Románia Alkotmányát a parlament által elfogadott formában módosító törvénnyel?” Tehát egy igenlő válasz kimondottan kizárja a melegházasság lehetőségét, míg a nem megtartja a mostani helyzetet, de korántsem jelenti a melegházasság engedélyezését. Romániában jelenleg sem a melegházasság, sem a melegek élettársi kapcsolata nem engedélyezett.

Hatalmas társadalmi vitát váltott ki a népszavazás témája. A melegek mellett az alkotmánymódosítás az egyszülős családokat, az élettársi kapcsolatban élő párokat és az unokáikat nevelő nagyszülőket is negatívan érintené. A melegek ellen bevetették az olyan régi meséket, mint hogy a szexuális irányultságuk választás kérdése, esetleg „betegség”. Mindkét oldal érvei és motivációi nagyon sokfélék, a klasszikus konzervatív állásponttól a neoprotestáns, amerikai típusú fundamentalista hívőkig, a klasszikus liberálisoktól a marxistákig rengetegen felszólalnak naponta a médiában és a közösségi hálókon pro és kontra. Rengeteg álláspont és érv hangzik el, de közben félő, hogy maguk a melegek nem jutnak szóhoz. Nem is említve a rengeteg gyűlöletet, ami az utóbbi hetekben a társadalomból felszabadult.

A módosítást erőteljesen támogatja a befolyásos román ortodox egyház és a jóval kisebb római katolikus egyház is. A vita vallási vetülete mellett a politikai felhangok is erőteljesen  jelen vannak: mivel a kormánypárt számára áldás, hogy végre nem a korrupciós ügyeit és alkalmatlan minisztereit ekézik, teljes mellszélességgel beleállt a támogatásba. Míg eddig a szavazók árgus szemekkel figyelték minden léptüket, most újra nyitva áll a lehetőség, hogy csendben meghozzák a népszerűtlen vagy problémás határozatokat, hiszen az egész ország a népszavazás lázában ég. A romániai magyarok legnagyobb pártja, az RMDSZ is részvételre buzdít, és ugyan azt hangoztatja, hogy mindenki lelkiismerete alapján szavazzon, helyi szinten több szervezet is az igennel szavazást támogatja. A két kisebb párt, a Fideszhez jóval közelebb álló EMNP és MPP pedig kertelés nélkül az igenre buzdít.

 

És hogy mit gondol erről egy erdélyi magyar fiatal?

A kisebbségi magyar lét egyik nagy tanulsága az, hogy ha az országban rosszra fordulnak a dolgok, vagy egy korrupt politikusnak szüksége van kibúvóra, akkor semmi újat nem kell feltalálni. Régi találmány ugyanis, hogy ha például Romániáról van szó, akkor csak elő kell venni a magyarveszélyt, és a közbeszéd el is felejti a botrányokat. Hiszen ki ne tudná, hogy a lakosság úgy 6 százalékát kitevő magyarság halálos veszedelem egész Románia létezésére? Támadják az országot kívülről-belülről, fenyegetik a jövőt és a szuverenitást. Minimum.

Ezúttal nem a magyarok a célpont, valóban. De mit jelent a magyaroknak, ha kisebbségek sorsáról népszavazáson döntenek Romániában? Mi lesz, ha nem csak az “egy férfi, egy nő” családmodellt, hanem a nemzetet, Románia legfontosabb felekezetét, az államnyelvet akarják majd megvédeni?

Ráadásul jogilag nem változik semmi, bármi legyen is a kimenetel, ugyanis a Polgári Törvénykönyv eleve csak egy nő és férfi közt engedélyezi a házasságot – tehát az érzelmek felkorbácsolása nem fogja senki értékeit védeni vagy segíteni.

Így hát én és más erdélyi magyarok is úgy ítéltük meg, hogy ez a népszavazás aggasztó a számunkra. Az egyetlen értelmes döntés a távolmaradás. Mivel az érvényességi küszöb 30 százalék, ezért egy nemleges válasz is sokkal inkább a népszavazás érvényességéhez járul hozzá, mint a módosítás elutasításához.

Az erdélyi magyar értelmiségiek által publikált, a népszavazás bojkottjára felhívó nyílt levél fejezi ki a legjobban, hogy mik lehetnek egy erdélyi magyar legnagyobb aggályai:

  1. Figyelemelterelő manőver az ország valódi problémáiról
  2. Kisebbségellenes, és mint ilyen, ránk nézve is veszélyes precedenst teremt
  3. Jogilag teljesen értelmetlen és hasztalan
  4. Diszkriminálja mind az LMBTQ közösség tagjait, mind a sokféle más családban élőket
  5. További emberjogi restrikciós népszavazásoknak nyithatja meg az utat
  6. Szembemegy a jelenlegi európai és nemzetközi folyamatokkal.

Érdemes elolvasni a felhívást szövegét a hosszabb leírásért.

Az erdélyi magyarságot eddig is egyre gyakrabban a románok jogaira és félreértelmezett európai értékekre hivatkozva támadják a nyers nacionalizmus helyett. Ehhez hozzáadódik az orbáni külpolitika negatív hatása a szomszédos országokban, és a magyarországi kormánypropaganda torz világképe, amely az erdélyi magyar társadalmat is polarizálja. Számunkra sokkal fontosabb, szinte létkérdés az, hogy legalább egymással meg tudjuk beszélni a problémákat és aggodalmakat, és ne egymást támadjuk. Főleg ne egy kisebbséget a kisebbségben. Az utóbbi években egyre erősebben jelent meg Erdélyben is a magyarországi közbeszédet jellemző erőteljes megosztottság, és félő, hogy nem is fog enyhülni. Így még évekig megoszt minket az a beszédmód, amit rövidtávú politikai haszonért terjesztenek.

Akinek fontos a magyarság a világon bárhol, az nem örvendhet annak, ha bármilyen kisebbséget támadnak. Ha ugyanezt Magyarországon teszik, az is árt a kisebbségben élő magyaroknak, hiszen az is átszivárog a szomszédos országokba, és a többségi társadalom és a kisebbségi magyarság közti konfliktus éleződéséhez is vezethet. Emberi jogokkal kapcsolatos kérdés nem lehet népszavazás és egyszerű többségi döntés tárgya. Ismerjük már a forgatókönyvet: a kisebbségek olcsó bűnbakok, és mindig akad párt vagy csoport, amely nem szégyenlős felkorbácsolni a többség érzéseit. A magyarság elemi érdeke, hogy a kisebbségek ne legyenek bűnbakok és figyelemelterelő kártyák Európában.

Buzás Ernő

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr4514283647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.