Politikai földrengés Bajorországban

2018. október 21. Momentum Mozgalom

Németország 16 tartományából a magyarok valószínűleg Bajorországot ismerik a legjobban. Ez van földrajzilag Magyarországhoz a legközelebb, a történelmi kapcsolatok István király koráig nyúlnak vissza. A virágzó gazdaság miatt nagyon sok magyar dolgozik ott és az Alpok, az Oktoberfest, a kastélyok és kolostorok turistákat is vonzanak. A sokaknak ismerős tájakat és városokat a múlt vasárnapi bajor választásokon egy kisebb politikai földrengés rázta meg. Ebben ugyan szerepe volt a menekültpolitikának, de nem úgy ahogy azt a magyar kormánypropaganda állítja.

Dobos László írása

kep1_5.png

A bajor parlament épülete (Kép forrása: Pixabay)

A vesztesek  

A választások tétje a bajor parlament és kormány összetétele volt. Az eddig egyedül kormányzó kereszténydemokrata CSU (Christlich-Soziale Union), a Fidesz legfontosabb nyugat-európai partnere és sok szempontból példaképe, a szavazatok 37,2 százalékát szerezte meg. Ez 10,5 százalékkal kevesebb annál, amit a 2013-as tartományi választásokon elért, sőt, 1950 óta ez a CSU leggyengébb eredménye. Ami különösen fáj a CSU-nak: a parlamentben a mandátumok 41 százalékát fogja megkapni, tehát koalícióban kell kormányoznia. A CSU önértékelésében ez egy katasztrófával ér fel. A CSU egyfajta állampártnak fogja fel magát, 1966 óta a tartományi választásokon szinte mindig megszerezte a mandátumok abszolút többségét. A múlt vasárnapi választáson a CSU elvesztette azt a nimbuszát, hogy ők a német politika csodagyerekei, akiket mindig szeret a többség.

A földrengés nem csak a CSU-t rázta meg. A szociáldemokrata SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands), eddig a második legerősebb frakció Bajorországban, a szavazatok mindössze 9,7 százalékát kapta meg. Nagyjából minden második szavazóját elvesztette. 2013-ban még 20,6 százalékot ért el. Ezzel mindkét hagyományos néppárt súlyos vereségeket szenvedett el. A klasszikus néppártok hanyatlása egy hosszú távú trend, ami az SPD-t már régebben és most a CSU-t is elért.

A nyertesek

A nagy nyertesek a Zöldek, akik 17,5 százalékkal (+ 8,9 százalék 2013-hoz képest) a második legnagyobb erővé váltak Bajorországban. A legtöbb új szavazatot a szélsőjobboldali és menekültellenes AfD (Alternative für Deutschland) nyerte, ami 2013-ban még el sem indult, de most egyből 10,2 százalékot ért el. Ez nagy sikernek hangzik, de valahol egy megtorpanás. Pont egy éve tartottak szövetségi parlamenti választásokat Németországban és ott az AfD még 12,4 százalékot ért el a bajor választási körzetekben. Most 685 ezer listás szavazatot kapott , a tavalyi szövetségi választáson még 916 ezret .

Jól szerepelt még a konzervatív FW (Freie Wähler) 11,6 százalékkal (+ 2,6 százalék 2013-hoz képest). A liberális FDP is elégedett. 5,1 százalékkal pont megugrotta az ötszázalékos bejutási küszöböt, ami 2013-ban még nem sikerült neki.

A választás azt mutatta meg, hogy nem a menekülttéma harsány szajkózása vezet a sikerhez és más témák is érdeklik a bajor választókat.

A CSU-nak nem jött be a cikk-cakk

A CSU már 2015-ben elkezdte kritizálni Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját. A leghangosabb kritikus Horst Seehofer akkori CSU-s bajor miniszterelnök volt. Miután tavaly ősszel szövetségi belügyminiszter lett, még élesebben kritizálta Merkelt. Harsány stílusban még azzal is fenyegetőzött, hogy felbontja a partnerséget a bajor CSU és a CDU, között, ha Merkel nem támogatja a menekültpolitika szigorítását.  Azon viccelődött, hogy a 69. születésnapján pont 69 afgánt toloncolnak ki. Markus Söder, aki Seehofer után bajor miniszterelnökké avanzsált, szintén beszállt ebbe a kommunikációba.. A cél ezzel az volt, hogy az újonnan induló szélsőjobboldali AfD-től minél több szavazót magához szívjon a CSU.

Azonban a nyár elején sok CSU-s vezető jelezte, hogy nem tetszik nekik a harsányság és a veszekedős stílus Merkellel. A közvéleménykutatások is zuhanó CSU-s értékeket mutattak. Erre Söder ugyan mérsékeltebb lett és más témákat kezdet előtérbe helyezni, de e Seehofer továbbra is keményvonalas maradt. A mérsékelt választókat sikerült így végül elijeszteni. Nagyon sokan  szavaztak át a Zöldekhez (170 ezren) vagy a mérsékelt hangvételű konzervatív FW-hez és a liberális FDP-hez (160 ezren, illetve 40 ezren). 160 ezer választónak viszont így se volt elég menekültellenes a CSU, ők az AfD-hez mentek át. Nehéz megmondani, hányan maradtak a CSU-nál, mert télen és tavasszal még keményvonalas hangokat ütött meg a párt. Az biztos, hogy emiatt sok szavazót veszített.

A kampány végére úgy tűnik, hogy a legtöbb választónak elege lett a menekültügyből. Arra a kérdésre hogy milyen témák alapján döntött egy párt mellett, a szavazók legtöbbször az oktatást, a lakhatást és a környezetvédelmet mondták (ezeket a témákat nagyjából minden második szavazó említette). A menekült téma csak egyharmaduknál volt döntő. A  Zöldek elérték a konzervatívokat is.

A Zöldeknek sikerült erre a választásra egy saját témát felépíteni, amivel el tudták érni a konzervatív választók életérzését is, miszerint túl sok régi jó vész el és túl sok veszélyes új dolog jelenik meg. A bajor Zöldek már legalább két éve a zászlajukra tűzték, hogy megfékezik a termőföldek, legelők és erdők erőteljes beépítését ipari és kereskedelmi épületekkel valamint utakkal. Ez ügyben még népszavazást is kezdeményeztek, amit azonban nem engedélyezett a bíróság. A bajor természetvédelmi minisztérium adatai szerint 2016-ban a Magyarországnál valamivel kisebb területű Bajorországban naponta 14 focipályányi termőföldet, legelőt és erdőt építettek be.

Ezek alapján jó néhány vidéki konzervatív választó érezhette úgy, hogy elveszik a tájkép és valami a saját identitásából. Sok választónak inkább az a gondolat volt szorongató, hogy azokat a mezőket és erdőket betonozzák le, ahol gyerekként játszott, és nem az, hogy a környéken pár éve beköltözött egy afgán és egy szír is. Ugyan a nagyvárosokban voltak a legerősebbek a Zöldek, de a legkisebb településeken is 15 százalék fölötti eredményeket értek el.

Eléggé hamar eldöntötték a Zöldek, hogy egy befogadó menekültpolitikát akarnak és nyitott határokat a Schengen-térségben. Ezt következetesen képviselték, de a hangsúlyt a tájvédelemre, környezetvédelemre és néhány szociális ügyre helyezték. Jó példa erre a kampányvideójuk. Az is közrejátszott a Zöldek sikerében, hogy nagyon sokan csalódtak a szociáldemokratákban a szövetségi kormányzás miatt. 200 ezer szavazó ment át tőlük a Zöldekhez.

Forró nyár és forró ősz

A részvétel a mostani választáson 72,4 százalékkal majdnem 10 százalékkal magasabb volt, mint 2013-ban. Sok választó aktivizálódott, ebben szerepe lehet egy müncheni tüntetés sorozatnak. Májustól októberig öt tízezres nagyságrendű tüntetés volt Münchenben, amiket különböző civil csoportok szerveztek. Nagyobb tüntetések mindig is voltak Münchenben, de szokatlan volt, hogy ilyen rövid idő alatt több is volt.

kep2_2.png

Tüntetés Münchenben, 2018. július. Dobos László képe

Májusban 40 ezren tiltakoztak a CSU által bevezetett új bajor rendőrségi törvény ellen. Júliusban 30 ezren a (menekültellenes) uszítás ellen, amit többek között a CSU-nak is a szemére hánytak a tüntetők. Júliusban 10 ezren mentek az utcára olcsóbb lakbérért és a CSU lakáspolitikája ellen. Október elején 30 ezren a rendőrségi törvény és az uszítás ellen és 15 ezren a környezetvédelemért. A tüntetések résztvevői különböző társadalmi rétegekből jöttek: voltak egyházi csoportok, az FC Bayern drukkerei, szinte mindegyik ellenzéki párt és markánsan baloldali csoportok, fiatalok, idősek. Különösen az első két tüntetésen feltűnően sok különböző csoport volt, akik közül sokan Bajorország más részeiről utaztak a tüntetésre.

A tüntetéssorozat egy erőteljesebb politikai mobilizáció kifejezése volt, de részben új témákat is hoztak a közbeszédbe, például a lakhatást és a környezetvédelmet. A CSU nemigen tudta a közbeszédet irányítani  a témáival, amelyekhez a menekült témán kívül nagy fejlesztési programok tartoztak.

A nyár és az ősz nem csak politikailag volt forró, hanem szó szerint is. Április eleje és október közepe között szinte minden nap rövid ujjas idő volt, ami nagyon szokatlan Bajorországban. A nagy melegben sok választó megérezhette, hogy a klímaváltozás valós veszély. Könnyen lehet, hogy emiatt is tartotta sok választó a környezetvédelmi témákat döntőnek és fordult végül a Zöldek felé.

A kereszténység számít

Több kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a bajorok az utóbbi évtizedekben kevésbé vallásosak. Az egyházak még mindig valamennyire befolyásosak és van egy aktív vallásos választói réteg, ők a CSU törzsszavazói közé tartoznak. Azonban  számukra taszítóak voltak a menekültellenes szólamok. A médiában sok történetet lehetett olvasni vallásos CSU-s középvezetőkről, akik emiatt csalódtak a pártjukban. Azoknak a választóknak, akik 2013-ben a CSU-ra szavaztak és most máshova tették az ikszet, több mint a fele azt mondta, hogy a CSU feladta a kereszténységet.

Meglepő módon a vallásosaknak Söder keresztrendelete sem tetszett. Ez a rendeletet arra kötelez minden bajor hivatalt, hogy felakasszon egy keresztet egy jó látható részén a hivatalnak. Ezt sokan a vallásos jelkép dekorációvá silányításának és kisajátításának fogták fel. Különösen a freisingi és müncheni érsek, Reinhard Marx, emelte fel a hangját ez ellen. Azt szinte politikai iránymutatásnak lehet értelmezni, hogy pár nappal a szavazás előtt Marx 50 ezer eurót adományozott a magánvagyonából a Lifeline szervezetnek, amely menekülteket ment a Földközi-tengeren.

Hogyan tovább?

A legvalószínűbb most az, hogy a CSU az FW-vel alkot koalíciót. Az FW-nek ideológiailag nem éles a profilja, leginkább pragmatikus konzervatívként lehet leírni.  A párt az önkormányzati szektorból nőtt ki, kistelepülések polgármesterei és önkormányzati képviselői alapították. A programjukban nincsenek radikális ellentétek a CSU-val. A CSU inkább dűlőre fog vele jutni, mint a Zöldekkel. Úgy tűnik az új kormány egy alapvetően konzervatív politikát fog folytatni, amiben nagyobb szerepet kapnak a kistelepülések ügyei.

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr6314313745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.