Kritikai gondolkodás – hogyan különböztessük meg az igaz híreket az álhírektől?

2018. december 04. Momentum Mozgalom

Napjaink rohanó világában egyre több információ zúdul ránk, a fake news kultúra elterjedésével pedig egyre nehezebb megkülönböztetni, hogy mi az igazság és mi a tiszta manipuláció. Legyen szó politikai hírekről vagy kereskedelmi célú reklámokról, mindenki a saját igazáról akar meggyőzni bennünket. Ezzel nincs is semmi gond - mindennek több oldala van, ahogy szoktuk azt mondani. Sokszor egy dologról több vélemény, több szubjektív nézőpont is létezik. De mi van akkor, ha a saját szemszög bemutatása átcsúszik hazugságba?

Íme 10 tipp, mely segít megkülönböztetni a valós tartalmakat a hamisaktól.

 fake_a4.jpg

 

  1. Ellenőrizd a hírforrást! 

Vannak oldalak, melyek arról híresek, hogy kimondottan kattintásvadász céllal közölnek a valósággal köszönő viszonyban sem álló tartalmakat. Néhány kattintást követően könnyen megtalálható Google-lal, hogy az adott oldalról hogyan vélekednek az emberek, mennyire tartják megbízhatónak.

Érdemes a ”Rólunk” vagy az ”Impresszum” oldalakat is megnézni az oldal alján, hogy megtudd, ki az, aki információkat közöl veled az adott felületen. A médiapiac jellemzően szűkül világszerte, egyre kevesebb cég kezében vannak a különböző hírportálok, újságok, rádiók, illetve tévécsatornák. Keress rá, melyik céghez tartozik az adott médium, annak a cégnek ki a tulajdonosa, és ne hagyd, hogy egyoldalú manipuláció áldozatává válj!

  1. Szerepel a hír más, neves, akár ellenzéki hírportálokon/ újságokban/híradókban?

Ha igen, akkor az nagyobb eséllyel megbízható, hiszen a fontos hírekkel minden magára valamit is adó médiaplatform foglalkozik, politikai hovatartozástól függetlenül. Ha csak 1-2 helyen találkozol az adott információval, más, nagy híroldalak azonban feltűnően hallgatnak róla, érdemes megkérdőjelezni az információ hitelességét. Nemzetközi vonatkozású híreknél érdemes rákeresni ezen hírekre külföldi hírportálokon is, és ha megtalálod, úgy jobbak az esélyek, hogy igaz hírre találtál.

  1. Ellenőrizd a cikk forrásait!

Honnan származnak a cikkben használt képek, videók, statisztikák? A cikkben látott képekre futtass le egy Google keresést: https://images.google.com/. Ott látni fogod, hogy az adott képet mely oldalakon, milyen hírekben használták már.

A megszólaltatott személyektől származó idézetek megfelelnek-e vajon a valóságnak, mindkét oldalt bemutatják? Google-lal szintén rákereshetsz az idézett nyilatkozatokra. Más, nagy híroldalak is ugyanúgy fordították az elhangzottakat? A teljes nyilatkozat is ugyanazt az üzenetet hordozza, vagy csak kiragadtak 1-1 mondatot a szövegkörnyezetből, hogy alátámasszák a cikk igazát?

Ha a források nincsenek megjelölve, a cikknek vélhetően nem sok köze van az igazsághoz, és ezt próbálják is palástolni különböző csúsztatásokkal, felszínes véleményekkel, sztereotípiákkal.

  1. Összhangban van a cikk címe és tartalma?

Arról szól a cikk, amire a cím utal, vagy csak kattintásvadász tartalomról van szó? Ha a cikk nem a címben felvetett kérdésre válaszol, érdemes megkérdőjelezni a befogadott tartalmat.

  1. Ellenőrizd a cikk aktualitását!

Sokszor előfordul, hogy hírportálok évekkel ezelőtt megtörtént eseményeket mainak állítanak be, eltorzítva a helyszínt, az időt, sokszor még a kontextust is. Érdemes egy rövid pillantást vetni arra, hogy vajon naprakész tartalommal vagy ”újrahasznosított” hírrel állunk-e szemben. Utóbbi esetében pedig tegyük fel a kérdést magunknak: miért rántottak elő egy jó pár éves hírt a cikk szerzői?

  1. Olvass a sorok között!

A különböző híroldalak, de sokszor a kereskedelmi célú hirdetések is, képesek erős túlzásba esni a nagyobb olvasottság reményében. Hatni próbálnak az érzelmeinkre, illetve kimondottan egyoldalú érvelést folytatnak, ezzel próbálják elfedni a hazugságot. Ha szélsőséges érzelmeket veszel észre magadon (kitörő öröm, félelem, harag, gyűlölet), kezeld fenntartásokkal az adott tartalmat.

  1. Kritikusan kezeld az új információt!

A fake news kultúra egy bevett szokása az olyan történetmesélés, ami odaszegezi az olvasót a képernyő elé. Sokszor a sztori kissé túl vicces, érzelemre ható vagy túl abszurd. Előfordul, hogy egy cikk túl hihetetlen, szürreális képet fest, esetleg személyeskedő hangnemet használ, illetve a fejed rázod vagy akár undorodsz az olvasottaktól. Ilyen esetben legyél kritikus és hallgass az ösztöneidre! Ne higgy el mindent, amit olvasol!

  1. Ellenőrizd a cikk szövegképét!

Kaotikus és rendezetlen a cikk szövege? Hemzsegnek a helyesírási hibák a cikkben? Gyakran használnak NAGYBETŰS kiemeléseket? Sok a drámai központozás?!?!?! Ha több kérdésre is igen a válasz, nagy eséllyel ismét hamis tartalomra bukkantál.

  1. Légy tisztában a digitális világ szabályaival!

Az interneten rengeteg tartalom fellelhető, az pedig, hogy Te milyen tartalmakat fogsz elsőként meglátni, nagyban függ a Google keresési előzményektől vagy a Facebook lájkoktól is. Különböző algoritmusok előre szelektálják számodra, hogy milyen tartalmakkal találkozz és milyenekkel ne. Ha túl sok hasonló tartalomra lelsz minden különösebb keresés nélkül, gondolj arra, hogy esetleg digitális manipulációnak lehetsz kitéve, és keress más hírforrásokat is, hogy teljes képet kaphass a valóságról.

  1. Kérdezd a profikat (idegen nyelvet beszélők előnyben)!

Számos tényellenőrző oldal létezik, melyek azzal foglalkoznak, hogy megkülönböztessék az igaz híreket a hamisaktól. Ilyenek például a FactCheck.org, International Fact-Checking Network (IFCN), PolitiFact.com vagy a Snopes.com. Ha nem vagy biztos a dolgodban, ezen oldalakhoz is bármikor fordulhatsz.

 

Miért fontos megkülönböztetni az álhíreket a valós tartalmaktól? Néhány konkrét példát említünk az elterjedt álhírek közül:

  • A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során elterjedt a hír, miszerint Ferenc pápa támogatja Donald Trump elnökké választását. Noha Ferenc pápa sosem állt ki egyik elnökjelölt mellett sem, mire ezt a hírt megcáfolta, az már 960.000 emberhez jutott el a közösségi média segítségével.
  • Az 1980-as években megsokasodtak azon tanulmányok, melyek azt állították, hogy a dohányzásnak többféle egészségkárosító hatása van. A dohányipari cégek válaszként az egészségügyi problémákért magukat a kárvallottakat hibáztatták, mondván: a dohányzás egészségkárosító hatása nem bizonyított. Ezt alátámasztandó, olyan kutatásokat finanszíroztak, melyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy a dohányzás valójában egészséges és semmilyen káros hatása nincsen. Az egészségügyi szervezetek egészen 1998-ig az utóbbi álláspontot képviselték, csak ezt követően történt meg a pálfordulás a dohányzás elleni fellépésben.

 Forrás:

https://www.cnbc.com/2016/12/30/read-all-about-it-the-biggest-fake-news-stories-of-2016.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dohányzás

 

Bakai Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr8514429140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.