Mit jelent valójában a klímaváltozás?

Nem baloldali összeesküvés, hanem hőtani törvényszerűség

2020. január 08. Momentum Mozgalom

Mit jelent valójában a klímaváltozás fizikus szemmel? Mi az, amit sokan félreértenek a klímaváltozással kapcsolatban? Mi történt az utolsó tízezer és az utolsó kétszáz évben? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Szilva Attila bejegyzése.

Warming stripes – a klíma melegedése 1850 és 2018 között Ed Hawkins ábrázolásába

Az elmúlt tízezer évben – és különösen a legutóbbi évszázadban – az emberiség hatalmasat lépett előre életkörülményeit tekintve. A kétezerhúszas évek elején képesek vagyunk kezelni rengeteg betegséget. Sokkal tovább élünk (illetve nem halunk meg születés után). Szinte alig háborúzunk (a szó szoros értelmében). Valójában nem csak a leggazdagabbak, hanem a globális skálán közepes jövedelműek is gazdagodnak, még az egyenlőtlenségek is jóval kisebbek, mint mondjuk a középkorban, az extrém szegénység pedig visszaszorulóban van. (Érdemes ezt a huszonhárom ábrát végigpörgetni.)

Ennek a fejlődésnek ugyanakkor komoly ára van.

Egy átlagos amerikai lakos életviteléhez a mai hatékonyság mellett 11 kW-nak megfelelő energia szükséges, miközben a biológiai igényünk ennek mindössze egy százaléka, nagyjából egy 100 W-os izzóéval azonos. Olyan ez, mintha valójában 200 milliárdan élnénk a Földön: tízezer éve ennyi embernek kellett volna élnie, hogy összességében annyi energiát fogyasszanak, mint amennyit most fogyasztunk. Ha az évszázad végére mindenki 11 kW energiát használna, az már 1000 milliárdos effektív népességnek felelne meg. Tehát nem a tényleges népességnövekedés miatt kell aggódni, aminek növekedési üteme egyébként is tetőzött a huszadik század hatvanas éveiben (hamarosan Kína is az elöregedő társadalom kihívásaival néz majd szembe), hanem azon, hogy az életkörülményeink fenntartásához rengeteg energia kell. A felhasználás hatékonysága folyamatosan javul, de ne felejtsük, hogy a kutatáshoz, konferenciák szervezéséhez, a nagy számítógépek üzemeltetéséhez – és egyáltalán: a gondolkodáshoz is energia kell. Ehhez az energiához pedig jelenleg úgy férünk hozzá, hogy a folyamat mellékterméke az eddig ismert civilizáció feltételeit ássa alá.

Az igazi gond, hogy zárt rendszerré tettük az energetikánkat, miután az utolsó tízezer évben az eltárolt napenergiához egyre inkább kémiai égetéssel, valamilyen formában szénégetéssel férünk hozzá. Tehát tízezer évvel ezelőtt adott pillanatban annyi energiát használtunk fel, amennyi napenergiához a növények és a növényeket elfogyasztó állatokon keresztül éppen hozzájutottunk. Ez egy hőtanilag nyílt rendszer volt. Most viszont nagy ütemben szenet égetünk, amivel az évmilliók alatt megkötött üvegházhatású szén-dioxidot néhány évtized alatt visszapumpáljuk a légkörbe, és aminek eredménye az egyre melegedő klíma. Az üvegházhatás lényege, hogy a Napból érkező sugárzást (aminek maximuma a látható fény tartományába esik) a légkör átengedi, ami a talajt évszaktól és szélességi körtől függően valamilyen mértékben felmelegíti, s aminek szintén lesz ezért egy hősugárzása (a távoli infravörös tartományban). Ez utóbbi sugárzás számára viszont a légkör részben átlátszatlan, és a szén-dioxid növelésével egyre inkább az, ami az alsó légkört és a felszínt egyre inkább felmelegíti. 

A klíma melegedése tehát nem baloldali fantázia, hanem egy tudományosan jól érthető folyamat, ami egyúttal új környezeti és civilizációs körülményeket teremt. Az utolsó tízezer év volt ugyanis az az időszak, amikor a civilizáció kialakult, miután a klíma hőmérséklete feltűnően stabil volt az utolsó százezer évvel összevetve. A Föld történetében voltak ugyan sokkal melegebb szakaszok is, de nincs értelme a Föld több milliárd éves történetét nézni, ha egy vitában az emberi civilizációról van szó. A civilizáció végeredményben ennek a stabil hőmérsékletű időszaknak a terméke. Erről szól a Vox magazin egyik kiváló videója, amiből kiteszek ide egy képkockát:

A szénégetés során keletkezett szén-dioxid közvetett mellékhatása tehát, hogy elkezdtük vele rohamosan melegíteni az eddig stabil hőmérsékletű klímát. Hogy a rohamos szó mit jelent, ahhoz érdemes megnézni az alábbi hosszú grafikont, ami az utolsó húszezer év hőmérséklet-alakulását mutatja. Tekerjünk le az aljáig, ott lesz a lényeg:

Earth Temperature Timeline

Ez a két grafikon ad egy helyes kontextust a felmelegedésről szóló vitákhoz. A melegedés következményei pedig egyre inkább tematizálni fogják a közéletet világszerte, elég csak a most aktuális ausztrál bozóttüzek kitettségére gondolni, ami mögött ott van a klímaváltozás. Minden eséllyel ez lesz a XXI. század legfontosabb közéleti témája, ami természeténél fogva egy, a nemzetállami kereteket meghaladó globális kihívás.

Mit tehetünk?

Ennek megválaszolása külön bejegyzések tömegét érdemeli. Véleményem szerint a gazdag (és közepes jövedelmű) országok lakói néhány dolgot egyénileg is tehetnek: dönthetnek abban, hogy (néhány száz kilométert) repülnek vagy inkább vonatoznak, dönthetnek abban, hogy mit esznek (mennyi marhát), mivel fűtik, mennyire szigetelik a lakásukat, dönthetnek abban, hogy megosztják-e a témában írt anyagokat a közösségi médiában és hogy kimennek-e a klímatüntetésekre (tematizálás). És abban is, hogy melyik pártra adják a szavazatukat. Mert az alapkutatás és innováció mellett valójában a gazdasági és politikai elit tud cselekedni érdemben. Az egyéni felelősségvállalás mellett a lényeges lépés ugyanis a globális szintű szabályozás bevezetése (szénadó), a klímaegyezményekben tett vállalások betartása lenne. Az Európai Unió klímavátozás-témában a világ éllovasa jelenleg: kezdenek végre kirajzolódni a részletek is, amikor klímavészhelyzetről beszélünk. Erről beszél Cseh Katalin EP-képviselőnk ezen a néhány perces videón.

 

Szilva Attila

 

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr8515397182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.