Hogyan álljunk neki a távoktatásnak?

Praktikus tanácsok pedagógusoknak

2020. március 15. Momentum Mozgalom

Az online oktatás kapcsán az első és legfontosabb kérdés, hogy hogyan: limitáltan vannak a technikai eszközeink, kevés a már készen elérhető digitális tananyag, de ha még az előző kettő meg is lenne, akkor is kell hozzá tudás, hogy a tanárjaink, diákjaink számára könnyen használható anyagokat hozzunk létre. Jakubek Renáta középiskolai tanár praktikus tanácsokat szedett össze ebben a bejegyzésben.

tavoktatas.jpg

A távoktatási módszertanok nem csak arról szólnak, hogy minden órát, amit az iskolában megtartottunk volna, most valamilyen online eszköz segítségével csoportos videóhíváson keresztül tartsunk meg.

Az alábbiakban picit körvonalazzuk, hogy milyen módon lehet hatékonyan tananyagot megosztani, és tudást átadni online módon úgy, hogy a leginkább ismert, sokak számára azonnal elérhető eszközöket vonjuk be az oktatásba. Természetesen a lista közel sem teljes, néhány népszerű eszközt emeltünk ki, inkább a gyors felhasználhatóság oldaláról közelítve. Emellett szempont volt az is, hogy az alábbi eszközök többnyire csak a tanár oldaláról várják el a laptop használatot, a tanuló telefonról, vagy tabletről is tudja őket használni.

Ideális esetben a gyerekeknek van tankönyvük és talán munkafüzetük is, amiből tanulnak. Kicsit most el kell rugaszkodni attól a megközelítéstől, hogy a tanulók a tanártól hallják először a tananyagot. Most érdemes inkább a tananyag feldolgozására helyezni a hangsúlyt, és a megértésben segíteni, hiszen az első találkozást a diáknak önállóan, akár csak a tankönyveken keresztül is meg lehet tenni.

Ehhez a megközelítéshez arra van szükség, hogy kijelöljük a feldolgozandó részt a feldolgozandó feladatokkal, ezután biztosítsunk egy megfelelő helyet a kérdéseknek (ez adott esetben egy erre a célra, pár egyszerű lépésben létrehozott facebook csoport is lehet, ennek lépéseit itt lehet elérni). Ha ez megvan, egy majd a magasabb megértési szint érdekében egy komplex feladatot is adhatunk már, amit csoportban is végrehajthatnak a gyerekek (online csoportokban, például az előzőekben említett Facebook csoportban nagyon jól tudnak együtt működni, szóval nem kell félni ilyet kérni tőlük), végül számonkérünk.

Hogyan kezdjük el a fentiek megvalósítását?

 

1. Válasszuk ki a megfelelő kommunikációs csatornát!

Ez adott esetben lehet egy Facebook csoport is, ahol meg lehet osztani feladatokat, segédanyagokat, kérdezhetünk közvetlenül a diákoktól, a diákok egymástól, meg lehet osztani videókat stb. Ennek menete itt található.

Hasonló megoldást biztosíthat egy sima Google Drive mappa létrehozása és megosztása, ahova fel lehet tenni feladat kiírásokat, fel lehet tenni tananyagokat, vissza is lehet gyűjteni őket. Ehhez is szükséges a csoportból 1-2 tanulónak az elérhetősége, aki eljuttatja a linkeket a csoportnak. Egy ilyen mappa létrehozásához és megosztásához itt van egy kis segítség.

A Facebookhoz nagyon hasonlóan felhasználóbarát, ámde mégis sokkal strukturáltabb felületet biztosít a Google Classroom (ennek bemutatásához itt egy leírás, itt pedig egy videó, ezt majd tekerd 1:00-hoz) vagy a Microsoft Teams (vagy gyakorlatilag a legtöbb online osztályterem alkalmazás, ehhez egy leírást itt, egy bemutató videót pedig itt találsz).
Ezeken a felületeken lehetőségünk nyílik gyorsan üzenni egymásnak, nagyjából mint egy facebook post, és emellett strukturáltan lehet feltenni tananyagokat, kiegészítő anyagokat. A feladatok beszedését is megkönnyíti ez a felület, hiszen a kiírást követően a feltöltések egy helyen látszódnak, a rendszer figyeli, ki mikor adta be, kinél hiányzik stb. Az Oktatási Hivatal ajánlása erre a KRÉTA.

Bármilyen rendszert is választunk, érdemes először regisztrálni saját magunkat tanárként és diákként is, hogy lássuk, hogy mit fog a diák észlelni a felületből, illetve ha esetleg használat során kérdései merülnek fel a regisztrációval, belépéssel, használattal kapcsolatban, tudjunk majd segíteni neki.

Készüljünk arra is, hogy sok tanuló nem fogja annyira figyelni önállóan, otthonról a feladatokat, nem azokat a felületeket fogja használni, amit erre a célra bevezettünk, nem fogja tudni, mikor hova van feltöltve az anyag, mit hova kell küldeni, és elkezd inkább más felületen, például emailen vagy Facebook Messengerben kommunikálni. Ilyenkor érdemes határozottan nem elfogadni semmilyen más formában benyújtott anyagokat, mert másképp minden feladatmegoldást így fog elküldeni a tanuló, nem fogja használni az online osztályterem felületét - ezzel a tanárnak okozva gondot. Képzeljük csak el azt a szerencsétlen esetet, hogy pl. 28-an online, az erre kitalált felületen adják be a házijukat, eközben pedig a tanárnak számon kell tartani, hogy van 2 diák, aki pedig e-mailben küldte. Ez idővel pedig csak egyre jobban bonyolódni fog, arról nem is beszélve, hogy a diákok sem fognak tudni olyan könnyen együtt dolgozni. (Esetleg az elején el lehet fogadni azzal a feltétellel, hogy azért töltse fel az osztályteremben is, és persze érdemes figyelemmel lenni azokra, akiknek lassabban megy a rendszerek megértése, szánjunk ezért időt az elején arra, hogy a diákok mindent pontosan megértsenek a felületek működésével kapcsolatban. Ha van ebben kiemelkedően ügyes diákunk, megkérhetjük őt is, hogy segítsen a többiek betanításában.)

 

2. Strukturáljuk a tananyagokat, és osszuk meg a tanulókkal!

Különösen figyeljünk arra, hogy minden anyagot könnyen elérjenek és megtaláljanak a diákjaink.
Amennyiben tankönyv egy adott részét szeretnénk feladni, akkor a tankönyvi oldalszámokat mindenképp kommunikálhatjuk a tanulók felé.

Emellett extra fénymásolatok helyett most digitálisan osszuk meg - akár a telefonnal befotózva - azokat a többlet olvasmányokat, amelyeket normális esetben csak bevinnénk magunkkal az órára.

Vannak tananyagok, amelyek valószínűleg bővebb magyarázatra szorulnak. Ezekről készíthetünk videót is, itt nem kell semmi bonyolultra gondolni, egyszerűen felvehetjük a telefonunkkal is ezt, amit a felvétel előtt kitámasztunk pl. egy könyvespolcon néhány könyv segítségével . Érdemes a következő szempontokat figyelembe venni ehhez:

  • Röviden, egyszerre csak egy anyagrészt magyarázzunk el, pl. egy típusú függvény alakja milyen, és miért éppen olyan
  • Egy videó max 5-8 perc hosszú legyen
  • Akár telefon kamerájával felvehető
  • Laptopon is fel lehet venni a képernyőt, akár úgy, hogy lejátsszuk a gépünkön a vetíteni kívánt prezentációt, miközben hangosan magyarázzuk hozzá annak részeit (ezt pl. Windows 10-ben csak a Windows-billentyű + g megnyomásával tehetjük meg).

Ha maga a videókészítés nem annyira szimpatikus, akkor élőben videókonferenciát is létrehozhatunk (Később lesz róla szó.) Emellett sok segítség, tipp található a YouTube-on (érdemes megnézni pl. videótanár csatornáját vagy az M5 érettségi lejátszási listáját), de saját videó helyett használhatjuk mások videóit is

 

3. Mindenképp kérjünk visszajelzést a diákoktól arról, hogy tényleg elkezdték a tananyag feldolgozását!

Mielőtt személyes konzultációba kezdünk a tanulókkal a tananyagról, ahol feltehetik a kérdéseiket, érdemes “beugróként” egy gyors teszttel ellenőrizni, hogy tényleg elolvasták, megnézték az adott tananyagrészt, hiszen akkor már van miről beszélgetni majd a videókonferencia során.

Ehhez különféle eszközök állnak rendelkezésre:

  • Rövid teszt kitöltése a tananyag elolvasása vagy videó megnézése után (akár Google Űrlap vagy Redmenta)
  • Videóba beépíthető kérdések, amelyekkel már közben interaktívvá tehető a tananyag (h5p.org, Edpuzzle)

 

4. Tarts körülbelül heti egy-két személyes alkalmat is a tanulókkal videókonferencia alkalmazáson keresztül!

Ezek a videókonferenciák lesznek jók arra, hogy egyrészt kijelöljük a feladatokat, megbeszéljük, ha ezzel kapcsolatban van kérdés, illetve ha a kiválasztott eszközzel kapcsolatban probléma van.

Emellett meg lehet beszélni a tananyagokban felmerült kérdéseket, esetleg konkrét anyagok megbeszélése, megtanítása is megtörténhet ekkor.

A legtöbb rendszer alkalmas rá, hogy a saját számítógépünk képernyőjét megosszuk, így akár powerpoint (ppt) diavetítésére is használható vagy adott esetben egy online kvízjátékot is lehet így játszani.

A legtöbb rendszer lehetőséget ad rá, hogy rögzítsük az online órát, ilyen pl. a Google Hangouts Meet (de ehhez iskolai előfizetés szükséges), de jelenleg ingyenesen elérhető a Webex rendszere.

 

5. Gyakoroljátok a tananyagot, ha túl vagytok az első leadáson!

A tananyag “leadása” után a következő fázis a begyakoroltatás. Erre is jó esetben ott van egy munkafüzet, amit ki tudnak töltögetni a tanulók, és ellenőrizni is tudnak. Emellett számtalan lehetőség áll rendelkezésre, hogy apró feladatokat csináljunk, amivel gyakorolhatják, alkalmazhatják a megszerzett tudást.

Egyszerű feladatokhoz a learningapps teljesen tökéletes: párosítós, kiegészítős, és egyéb játékos feladatok összeállítására van lehetőség, amit a tanuló magának tud ellenőrizni.

Hasonló a h5p.org, kicsit színesebb, de egy fokkal talán bonyolultabb.

Élvezetes kvízjátékok már házi feladatnak is adhatóak (tehát otthoni munkavégzésre is tökéletesek): Kahoot, Quizizz.

 

6. Fontos a rendszeres számonkérés!

A következő időszak elhúzódhat. Elképzelhető ezért, hogy a számonkérésre is sort kell keríteni. Szerencsés helyzetben megvannak a dolgozataink legalább Word formátumban, amiből már könnyedén tudunk valamilyen online feladatlapot készíteni.

Már a Google űrlapok is alkalmasak teszt létrehozására, de népszerű oldal a korábban említett Redmenta.

Általánosan a következőket érdemes figyelembe venni:

  • érdemes megadni időkorlátot, hogy mikor legyen nyitva a teszt
  • ha be lehet állítani, akkor keverve jöjjenek be a kérdések, ezzel elkerülhető, hogy együtt oldják meg a feladatokat a tanulók
  • a helyes válaszokat érdemes előre beállítani, ezzel könnyítjük a saját dolgunkat
  • a helyes válaszok megadásakor többféle válaszlehetőséget beírni (pl. ugyanazt kisbetűvel és nagybetűvel, a számokat elválasztva meg egyben - 1 000 vagy 1000 is legyen elfogadható stb.)
  • ha könnyen túl akarunk lenni a javításon, akkor csak zárt kérdések legyenek (amire meg lehet adni előre a válaszokat), de igazából egy-egy nyitott kérdést is könnyen tudunk ellenőrizni és pontozni ezekben az alkalmazásokban
  • Ne ijedjünk meg tőle, nem baj, ha a gyerek otthon segédeszközt használ, nyilván nagy vizsgákat nem fogunk tudni itt megcsinálni velük, de abból is tanul!

A feleltetésről sem kell lemondani, a fentebb említett videókonferenciába meghívjuk egyesével a tanulókat, akiket feleltetni szeretnénk, vagy a tanulók simán felveszik videóra, ahogy egy adott témáról beszélnek és azt osztályozzuk.

 

7. További lehetőségek az online térben

A későbbiekben, amikor nagyon belejött már az ember az online tananyag gyártásába, számtalan lehetőség van tovább fejlődni, és további komplexebb munkamódszereket alkalmazni a tanítás során. Lehet rövidebb kutatómunkát adni, amit nem egy fogalmazás formájában kérünk vissza, csoportban elvégzendő feladatokat stb.

Néhány példa lesz itt ezekre, miket készíthetnek a tanulók:

 

A következő hetekben ezeknek az eszközöknek a használatát fogjuk mind tanulgatni, hiszen aránylag kevesen tanítanak távoktatásban, tehát még akik magabiztosan használják az eszközöket, azoknak is át kell alakítaniuk az anyagaikat arra, hogy a személyes kapcsolat hiányában is, csak online módon hogyan lehet a leghatékonyabb módon megoldani a tanítást.

Az utóbbi napok pozitív hozadéka, hogy rengeteg online csoport alakult arra, hogy segítsük egymást. Érdemes egy-kettőbe belépni Facebookon: Online otthonoktatás, IKT és módszertani tanári szoba, az Office-ról kevesebb szó esett a cikkben, de aki meg azt használná (mert tanároknak ingyenes): Office 365 a közoktatásban.

A konkrét eszközök használata most nem volt cél, de ehhez is ajánlunk egy oldalt. A tanulás jövője MOOC, ahol további online felületekről lehet tájékozódni, feliratkozni egy jelenleg zajló ingyenes kurzusra, ahol a használatok is részletesen le vannak írva, videózva.

Reméljük, ez az áttekintés tud egy jó kezdő lökést adni az online oktatáshoz, és a végén hasznosan fognak telni az így eltöltött napok, hetek, és talán hónapok.

Amennyiben kérdés merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, állunk rendelkezésre!

 

Jakubek Renáta

középiskolai közgazdász tanár

A szerző a Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának tagja. Célunk a tudás megosztása, biztatunk mindenkit, hogy reflektáljon, amire vendégszerzőknek is örömmel adunk lehetőséget. 

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr9915523472

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.