A valóság hajlítása és visszhangkamra-építés

Egy Bayer Zsolt-cikk elemzése

2020. április 28. Momentum Mozgalom

Újabb cikkel jelentkezett a kormánypárti média első számú megmondóembere, Bayer Zsolt, aki csúsztatásoktól és hazugságoktól sem mentes írásban gyalázza a szerinte álfüggetlen nemzetközi sajtót. Ha a kormányra vagy Orbánra rosszat mondasz, Bayer nem kímél, még akkor sem, ha olyan ideológiailag közeli oldalról van szó, mint a Breitbart. A saját tábor számára épült visszhangkamra tartalmára azonban a körön kívülieknek is érdemes néha odafigyelni.

Social media platforms can produce echo-chambers, which lead to ...

A közösségi média ráérősíthet a visszhangkamrákra. Fotó: researchgate.net

Hétfő délután jelent meg a Magyar Nemzet weboldalán Bayer Zsolt cikke, amelyben a lovagkeresztes megmondóember újra tanúbizonyságát teszi annak, hogy a valóság hajlítható, és ha összeesküvés-elmélet gyártásról és uszításról van szó, akkor nem ismer se Istent, se embert, bárki célponttá válhat.

Ha önöknek az az érzése támad, hogy a nemzetközi, „szabad” sajtót egyetlen központban írják, nos, akkor a hiba nem az önök készülékében van…

Bayer végig ironikusan, idézőjelben használja a “szabad” sajtó kifejezést, azon élcelődve, hogy a nemzetközi média mennyire egy kaptafára dolgozik. Ennek apropója, hogy a kipécézett szervezetek egyaránt feldolgozták a Riporterek Határok Nélkül éves jelentését, és kiemelték, hogy “Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a sajtószabadság, és akár öt év börtönnel fenyegetik az álhírek terjesztőit a veszélyhelyzetre hivatkozva.

Akinek nem lenne ismerős: a Riporterek Határok Nélkül a világ legnagyobb sajtószabadásággal foglalkozó szervezete. Minden évben összeállítják ranglistájukat, amelynek módszertanában nincs semmi titok: 87 kérdést tesznek fel jogászoknak, szociológusoknak és a médiában dolgozó szakembereknek. A kérdések listáját lefordítják 20 nyelvre és szétküldik szerte a világba.
De visszatérve a Fidesz megmondóemberének írására, két dolog szembeötlő. Egyrészt Bayer mindenkibe beleszáll, aki ki meri emelni az éves jelentés Magyarországra vonatkozó, igencsak kritikus részét. Mindegy, hogy ez a közszolgálati BBC, a balos Libération vagy éppen az alt-rightos Breitbart.
tompos1.jpg
A Breitbarttól a Libérationig: ha kritikát közölsz, ellenünk vagy!

 

Utóbbinál álljunk meg egy bekezdés erejéig: a Breitbart a jobboldali és konzervatív irányt magáénak valló, összeesküvés-elméleteket terjesztő, az újságírás függetlenségre, objektivitásra és pártatlanságra vonatkozó alapelveit hírből sem ismerő médium mindapéldánya. A politikai elfogultsága annyira nyilvánvaló, hogy az sem okozott meglepetést, amikor az oldal vezetője, Steve Bannon vette át Trump kampányának irányítását 2016 augusztusában. Ahogy 2018-ban a TV2 műsorvezetői is sutba dobták a maradék látszatát is annak, hogy ők egy független médium, és videón álltak ki Orbán mellett.

Ez azonban nem elég a korábban egy Breitbart-cikk Orbánt támogató kommentjeiből (!) blogbejegyzést író Bayernek, az oldal hibázott, az oldalnak mennie kell. Innentől ők is az összeesküvés részei, hiszen ugyanabból a jelentésből idéztek. Persze egy nemzetközi szervezet éves jelentését kivonatolni, vagy egy hírügynökség leírását megjelentetni (a Le Figaro és a Breitbart is az AFP hírügynökség anyagát vett át) teljesen bevett eljárás mind itthon, mind külföldön, és ezzel indokolni, hogy “a nemzetközi, „szabad” sajtót egyetlen központban írják” olyan gyenge formája az uszításnak, amire kár is több szót vesztegetni.

Vádold a másikat azzal, amit te csinálsz

Másrészt viszont Bayernek nem okoz problémát, hogy az a Fideszes médiabirodalom, aminek ő az egyik vezető arca, pofátlanul központosítja a tartalmakat és még a látszatát sem tartja fenn az önálló gondolatoknak vagy a kormányzattal szembeni kritikának.

tompos2.jpg

Forrás: 444.hu

A továbbiakban a lovagkeresztes megmondóember felidézi, hogy az angol The Guardian, a spanyol El País és a lengyel Wyborcza is lehozta Soros György EU-s öröklejáratú kötvények kibocsátásáról szóló javaslatát, mint újabb bizonyítékot arra, hogy valójában mennyire “szabad” a külföldi sajtó... Az persze kimaradt a szövegből, hogy ezek véleménycikkek, illetve mindegyik médium feltünteti a szerzőt és hátterét.
Ezt követi egy újabb idézet a The Guardiantől, ugyanúgy a szerkesztőség szájába adva Krekó Péter véleménycikkét, illetve egy sima hazugság a Franfurter Allgemeine Zeitung írásáról, ami Bayer szerint:
...rosszalóan ír a magyarországi családtámogatási rendszerről (migránsok helyett „saját” gyerekekkel akarja megoldani Orbán a demográfiai problémákat, fúj-fúj!), továbbá szankciókat sürget ellenünk (és a lengyelek ellen).
A valóság ezzel szemben, hogy a szerző meg sem említi a lengyeleket, a szankciókat vagy a Fidesz-média által csak “migránsként” aposztrofált afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai bevándorlók és menekültek támogatását. A cikk Valuch Tibor németül megjelent monográfiáját szemlézi, ami a “nyolcvanas évek közepétől napjainkig tartó időszak demográfiai, társadalomszerkezeti, térbeli átalakulását, változásait foglalja össze és elemzi, emellett kiemelt figyelmet szentel a politikai magatartás, az értékrend, a közgondolkozás és a szociális viszonyok probléma köreinek is.” Ezt egyesek nevezhetnék magyar sikernek is, de Bayer nem tartozik közéjük.
A cikk zárása már tényleg csak a legelszántabbak kedvéért: a jobboldali újságírás erkölcsi fölényének megtestesítője kicsit belerúg a franfurti Iparművészeti Múzeum vezetőjébe, amiért az aggodalmát merte kifejezni Orbán hatalmi törekvései kapcsán, majd következik a német Die Welt, az svájci Neue Zürcher Zeitung és a lengyel Do Rzeczy írásainak kifigurázása. Amikre mindenképpen szükség volt, hiszen rosszat írtak bennük a Miniszterelnök Úrról.

A valóság az, amit annak vélünk

Felmerül a kérdés, hogy mégis mi értelme ilyen nyilvánvaló csúsztatásokat, sőt, hazugságokat terjeszteni. A válasz egyes elemei egyszerűek: egyrészt a Fidesz régi taktikája, hogy azzal vádolja az ellenfeleit, amit ő csinál. Ilyen egy központosított médiabirodalom tetejéről a külföldi sajtó álfüggetlenségén élcelődni, vagy a viták félretételére és nemzeti összefogásra felszólítani az ellenzéket, közben pedig végig gyalázni és ütni őket.
Másrészt a valóság hajlítható és szubjektív. Ezt Arthur Finkelstein is kifejtette egy 2011-es előadásában, megjegyezve, hogy egy racionálisan gondokodó ember számára nehezen befogadható gondolat, míg a politikában megszívlelendő igazság, hogy a valóság az, amit annak vélünk. A Fidesz valósága, hogy az országot minden irányból támadják, többek között a nemzetközi szervezetek (így Riporterek Határok Nélkül is) és a média. Ez pedig elvezet az ellenségképek kreálásához, amiről már oly sokat és sokan beszéltek. Lásd: migránsok, Soros, Brüsszel stb.
Ha viszont egy lépést hátrébb lépünk, valamivel jobban összeáll a kép: a fent említett elemek, így az ellenségképzés, a valóság hajlítása és mások vádolása azzal, amit mi teszünk, mind beleillenek a Fideszes visszhangkamra építésébe. Akinek nem ismerős a téma, javaslom a témát kutató C Thi Nguyen cikkét, illetve a lenti, összefoglaló videót.
A lényeg: a visszhangkamrába kerültek néznek, olvasnak, hallgatnak olyan médiumokat, amikkel nem értenek egyet, csak nem hisznek nekik. Van egy központi vezető, aki megmondja, hogy kinek lehet hinni és kinek nem, és ezt folyamatosan erősítik a “megbízható” csatornák. Ezt lingua fideszre úgy lehetne lefordítani, hogy
Minket kívülről támadnak, ne higgy nekik -->
megjelenik egy kritikus írás bárhol a világon --> megmondtam, hogy támadnak minket, igazam volt, tehát csak nekem higgy!
Aki pedig elhiszi, hogy a bölcs vezér megjósolta a támadást, az már eggyel beljebb is került a visszhangkamrába. Egy fokkal kevésbé hisz a körön kívülieknek, és egy fokkal jobban az azon belülieknek. Ebből kikerülni pedig önállóan szinte lehetetlen, hiszen a “valóságot” nem lehet kívülről megcáfolni, még a hazugságok tételes felderítésével sem.

Nem hozzánk szól, de nekünk is figyelnünk kell rá

Azt pedig jó tudnunk nekünk, körön kívülieknek, hogy nem mi vagyunk a célközönség. A Fidesz és megmondóemberei nagyon ritkán beszélnek ahhoz, aki nem szavazójuk, most sincs ez másképp. Ez persze felveti a kérdést, hogy mégis hogyan “nemzeti” egy olyan kormány, ami az ország lakosságágának jó kétharmadához tudatosan nem kommunikál, nekik be nem számol, velük nem akarja megértetni az álláspontját? (Sehogy.)
Amiért viszont, ha csak fél szemmel is, de figyelnünk kell arra, amit mondanak, az az, hogy legalább mi lássuk a különbséget. Fedezzük fel a hazugságokat, ha kell, tudjuk bemutatni a csúsztatásokat, mert többek között ezzel tehetjük magunkat immunissá a visszhangkamrával szemben. Ami pedig ennél is fontosabb, hogy ezzel kerülhetjük el a Fidesz narratívájának átvételét, amely szerint nincs független média, mindenkinek “van véleménye”, tehát senki sem objektív. Nem, művelt újságíró valóban nem tud saját világlátás nélkül dolgozni, emiatt azonban nem fog hazudni, nem fog álhíreket, sem összeesküvés-elméleteket terjeszteni. Megvizsgál egy kérdést saját szempontja szerint, amivel, ha nem tetszik, lehet vitatkozni.
A Fidesz-média viszont pártérdek mentén működik, kritikátlan fenntartójával szemben és egy központi cél építése érdekében van alkalmazva. Visszhangkamrát épít, csúsztat és hazudik, mindezt azért, hogy üzemeltető pártjának táborát egyben tartsa, a közös ellenségeket újra és újra előtérbe hozza. Ennek nincs köze az újságíráshoz. Viszont ennek egy első számú arca Bayer Zsolt.

A bejegyzés trackback címe:

https://momentum.blog.hu/api/trackback/id/tr7215646358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.