Európa számos országában jelentettek be olyan mentőcsomagokat, melyek kifejezetten a kulturális szféra megsegítését célozzák. „A kultúra nem luxus, amit csak jobb időkben engedhetünk meg magunknak. A kreatív emberek alkotói bátorsága segíthet a krízisen való túljutásban; a művészekről jelenleg nemcsak, hogy nem mondhatunk le, ők most egyenesen létfontosságúak” - nyilatkozta Monika Grütters német kulturális miniszter. Hogy miként vélekednek ugyanerről az Unió többi tagállamában, s mennyit is jelent a kultúra, művészet és kreativitás számszerűsítve Magyarország kormányának, az alábbi cikkből kiderül. A Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának európai körképe következik.

Nem jó, de nem is tragikus – talán a Csernobil sorozat ezerszer idézett sorával lehetne legjobban leírni a magyar oktatási kormányzat koronavírus-járvány alatti érettségipolitikáját európai összehasonlításban. Csak remélni tudjuk, hogy hazánkban a vitatott döntések után nem történik az ukrajnai esethez hasonlóan nagy baj. De hogyan is csinálják más európai országok? Nemzetközi kitekintés Tóth Endrétől.

Generációkon átívelő küzdelmeken át vezetett az út odáig, hogy ma azt mondhatjuk: alap a 8 óra munka, 8 óra pihenés, és a 8 óra szórakozás. Magyarországon 1937-ben került bevezetésre a napi 8 órás munkaidő és 1946 óta munkaszüneti nap május elseje. De milyen jelentősége van ennek az ünnepnek a 21. század Magyarországán, és milyen nehézségekkel szembesül a jelenkor “munkása”? Tölcsér Borbála jegyzete.

Kép: Bal: Fortepan / Nagy Gyula. Jobb: MTI / Balázs Attila

Újabb cikkel jelentkezett a kormánypárti média első számú megmondóembere, Bayer Zsolt, aki csúsztatásoktól és hazugságoktól sem mentes írásban gyalázza a szerinte álfüggetlen nemzetközi sajtót. Ha a kormányra vagy Orbánra rosszat mondasz, Bayer nem kímél, még akkor sem, ha olyan ideológiailag közeli oldalról van szó, mint a Breitbart. A saját tábor számára épült visszhangkamra tartalmára azonban a körön kívülieknek is érdemes néha odafigyelni.

A közösségi média ráérősíthet a visszhangkamrákra. Fotó: researchgate.net

Tíz éve épül a rendszer. Tíz év után jó ötletnek tartják megszégyeníteni azt, aki valóban dolgozik a munkaerőpiacon. Ez a történet elsősorban nem Szabó Bence momentumos képviselőről szól, hanem minden magyarról, akit egy ideje a munkaalapú társadalom ideológiájával fárasztanak. Szilva Attila bejegyzése.